Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Török József: Peter Brown A szentkultusz című könyvéről
volt. A IV. század végén egy új keresztény elit alakult ki a püspökökből és a nemes zarándokokból." (121. o.) Majd: ez a keresztény elit az ereklyék átvitelének kampányszerű szervezésével aztán lehetővé tette a kis közösségeknek a felbomló Nyugatrómai Birodalom káosza közepette is, hogy „a szentek praesentiája olyan gesztusokban vált elérhetővé számukra, melyek magukba sűrítették az egyetértés és az összefogás megindító vágyát a nyugati tartományok vezetői között a Birodalom utolsó századában..." (133. o.) Ezek a dinamikus — dialektikus megfogalmazások megragadják az olvasót — főként, amikor a „képzeleti dialektika" is említésre kerül —, ám a dialektika sajátos, reá jellemző módján az olvasót éhen is hagyják. Ennyi lett volna a vértanúság oka — eredménye — hatása — következménye? Nagyobb társadalmi kohézió a fényeit lassacskán önkioltó késő római birodalom egészén belül? Hasonlatos a helyzet, amikor a kereszténységet 313-as, vagyis az inkább Lici- niusnak tulajdonítható, ám Konstantin nevével fémjelzett ediktum után államvallásként írják le a történészek és csupán egyről feledkeznek meg, mármint arról, ami Szent Pál apostolnál olvasható: „Minden hatalom Istentől van." A páli mondatnak pedig az a logikus folytatása, hogy a kereszténység az evilági hatalmat ennek az állításnak a következményeként éppenséggel nem legitimálja, abszolutizálja, hanem ellenkezőleg: relativizálja. Peter Brown művének helyes megértéséhez, hasznos feldolgozásához azokat a teológiai szempontokat kell mindig szem előtt tartani, amelyeket Victor Saxer oly pregnánsan megfogalmazott, s akkor a történelmi valóság mozaikdarabjai helyükre kerülnek. Különben olyan rajzolat tárul szemünk elé, amelyen a Római Birodalom öntudatos, művelt, büszke patríciusai — mellesleg keresztények — az előző nemzedék nagyjainak maradványait kiássák, majd körbejárnak velük, s végül a felszíni kriptában azokat elhelyezve melléjük telepednek, hogy lássák, följegyezzék, sőt megverseljék mindazt, ami az arra vetődőkkel történni fog. Ez az utolsó mondat ironikusnak tűnhet, ám maga a szerző is utal arra, hogy a keresztény ókor nagy ismerői — elsőként Charles Pietri, a Koma Christiana monumentális monográfia szerzője — nem mindenben értettek vele egyet, sőt véleményeiket a szakfolyóiratok hasábjain a szerző jegyzetapparátusához hasonlatos megtámasztással közre is adták. Mindez azonban nem von le semmit az Atlantisz kiadó és Sághy Marianne, a fordító (aki Peter Brown tanítványa a Princeton Egyetemen) érdeméből. Külön megemlítendő a fordító kiváló munkája, szép magyar nyelvezete, valamint az az elmélyült tárgyi, szakmai ismeret, amely a szöveg átültetésének minőségéből nyilvánvalóvá válik. A mű magyar nyelvű megjelentetése vitathatatlan nyeresége a hazai felsőfokú oktatásnak. Az igazi veszély az egyetemi hallgatók középfokú műveltségének hiányaiban rejlik: ezt olvasva ne gondolják azt, hogy a késő római kor kereszténységének legjelentősebb összegződése a szentkultuszban történt. David Hume eszméinek helyenkénti előbukkanása — pro vagy kontra — és az elit meg a tömeg vallásosságának egyezőségére-külön- bözőségére történő utalások együttese nem mindig illeszkedik olyan harmóniával a gondolat- menetbe, ahogyan az ideális lenne, ám az olvasóban felötlik: talán ezek a közös pontok, amelyek segítségével az amerikai egyetemista fiatalok számára is befogadhatóvá vált a távoli kor és táj szentkultusza. Mindezek után illetlenség megemlíteni, hogy egy alkalommal az adoration fogalom magyar nyelvi köntöse tisztelet kellett volna, hogy legyen az imádds helyett (micsoda különbség!), ám a könyvismertetés nem csupán illendőség dolga. (Atlantisz, Budapest, 1993. Fordította: Sághy Marianne) Ismertetésre beküldött könyvek* Várnagy Antal: Liturgika. Szertartástan, Az egyház nyilvános istentisztelete. Lámpás Kiadó, Abaliget, 1993. 567.o. Gál Ferenc: A Jelenések könyve. Agapé, Szeged, 1994. 80.o. Örsy, Ladislas: Theology and Canon Law. New Horizons for Legislation and Interpretation. The Liturgical Press, Collegeville, Minnesota, 1992.211.0. Bozsóky Pál Gerő: Segesdi Krónika. (A Veszprémi Egyházmegye múltjából 15.) Agapé, Szeged, 1993. 544.0. Mészáros István: ...Kimarad tananyag... A diktatúra és az egyház 1957-1975. II. Márton Áron Kiadó, Budapest, 1994. 269.o. Kocsis László (összeállította: Engli Katalin) Vasi életrajzi bibliográfiák XXVII. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1991. 205.o. Szily János (összeállította. Nagy Éva) Vasi életrajzi bibliográfiák XXIX. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1992.77.0. *A művek a szerkesztőségtől kérhetők ismertetésre, melynek terjedelme max. 5 szabvány gépelt oldal. 24 7
