Teológia - Hittudományi Folyóirat 28. (1994)
1994 / 3. szám - KÖRKÉP - Somorjai Ádám: Gazdaságetikai kérdések
kát, amelyekről nem is tudunk, így leginkább a szociális igazságosságot szolgáljuk, abe- tegeket, gyengéket, ápolásra szorulókat. S ha közcélra fizetünk, jogunk van a felhasználás ellenőrzésére, így növekszik felelősségérzetünk, de beleszólási jogunk is, a legkisebb összegek felhasználásától kezdve. Ha viszont így állunk az adófizetéssel, akkor érdemes-e még vállalkoznunk? Az elmúlt években mást sem lehetett hallani, mint a vállalkozás dicséretét, — és sokan bele is vágtak önálló cégek alapításába. A hazai gazdasági feltételek ma nem mentesek számos ellentmondástól. A vállalkozás alapvető személyi, állampolgári jog, és szükséges, létfontosságú termékek előállítását biztosítja, gyorsítja a pénzforgást, munkaalkalmat teremt, fokozza a szociális biztonságot. A törvényhozás garantálja is ezt a jogot, azonban egyvalamit nem garantál kellőképpen: az esélyegyenlőséget. A vállalkozáshoz ugyanis tőke kell, a vállalkozókedven és szakértelmen, valamint sok-sok munkán túl, tőkét pedig nem tud mindenki egyenlő eséllyel szerezni részint azért, mert az elmúlt időszakban csak alapvető életszükségletei fedezésére volt — ha volt — fedezete, részint pedig, mert a bankkölcsön túlságosan drága. A gyorsan szaporodó hazai bankok által nyújtott kölcsön az uzsorakamat méretét érte el, az uzsorát pedig tudvalevőleg mindig is tiltotta az erkölcsteológia. A fennálló és állandóan módosuló adórendszer is aránytalanul nagy teherrel sújtja a vállalkozókat, és az állampolgári ellenőrzés joga sem érvényesül a gyakorlatban. Mindez azonban nem jogosít fel bennünket erkölcsileg arra, hogy kijátsszuk a fennálló törvényhozást, ál-BT-ket, -KFT-ket, fantomcégeket hozzunk létre, buktassunk meg, újítsuk meg tevékenységét más néven, stb. A hazai események a klasszikus kapitalizmus korai fázisára emlékeztetnek. Tudatában kell lennünk annak, hogy a szerencselovagok hamar eltűnnek, a gazdasági élet a hosszú távú, szolid cégeknek kedvez, az adórendszer igazságtalanságait is meg lehet szüntetni, csak ehhez állampolgári felelősségvállalás, aktivitás kell. II. János Pál pápa Centesimus annus (1991) kezdetű enciklikájában emlékeztet a történelem tanulságára, miszerint a tartós erkölcsi értékektől megfosztott demokrácia igen könnyen változik át nyílt vagy kendőzött totalitarizmussá (No. 46.). Tudatában kell lennünk annak, hogy a jelenlegi gazdasági jellegű káoszt tulajdonképpen a fejekben lévő erkölcsi káosz okozza, és hogy elsősorban erkölcsi téren kell világosan látnunk ahhoz, hogy a társadalmi igazságosság érvényesüljön. Végezetül két tanulságot vonhatunk le: A gazdasági problémáktól nem kell félnünk, keresztényként is rendelkezünk megfelelő eszköztárral azok megoldására. A gazdasági problémákkal bátran kell foglalkoznunk, különben mások, más erkölcsi hozzáállással embertelen világot teremtenek. Felhasznált irodalom: Az igazságos ár és igazságos bér kérdéséhez: Gatti, G.: Morale cristiana e realta economica, Leumann (Torino) 1981. — Az egyes adatokhoz: Peccei, A.: La qualita umana, Milano 1976. — Schumacher, E.F.: Small is Beautiful. A Study of Economics as if People mattered, London 1973. Olasz fordítás: Milano 1978. — Sauvy, A.: Croissance zéró? Paris 1973. Olasz fordítás: Milano 1974. — Turgot, R.G.: Mémoires sur les pretes d'ar- gent, Paris 1844. — Pantaleoni, M.: Principi di economia pura, Firenze 1889. — Einaudi, L: Lezioni di politica sociale, Torino 1950. — Az „Unterhaltfüreorge" kérdéséhez: O.v. Nell-Breuning: Fortschritte in der Lehre von der Preisgerechtigkeit, in: Miscellanea Vermeersch, Roma 1935. ill. uő. De obiectiva ratione iusti pretii, in: Periodica de re morali, canonica et liturgica, XVM. (1929) 3-16. A magántulajdonhoz és a szegénység kérdéséhez: Chiavacci, E.: Proprieta, in: Nuovo Dizionario di Teológia Morale, Cinisello Balsamo (Milano) 1990.1030-1040; ill. uő.: Teológia morálé ül: Teológia morale e vita economica, Assisi 1986. A keresztény erkölcs és gazdaságetika kapcsolatához: Homann, K.: Wirtschaftsethik, in: Lexikon der Wirtschaftsethik, Hsg. v. G. Enderle, K. Kerber, H. Steinmann, Freiburg-Basel-Wien 1993.1286-1296. — Böhm, E: Demokratie und ökonomische Macht, in Kartelle und Monopole im modemen Redit, Karlsruhe 1961.1. 3-24. — Schumpeter, ].A.: Kapitalismus, Sozialismus und Demokratie, München 1972.3.kiadás. 165
