Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)

1993 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pomogáts Béla: A Biblia és a magyar irodalom

a gyilkos erőszak áldozatai lettek. Máté Evangéliumát idézte fel mottó gyanánt, s a má­sodik költemény zárószakaszaiban a reménykedés szólamának is hangot adott. íme, a szép tavasz kiesett az évből, Egy nemzedék holt ki az emberiségből, Nyugszik temetőben; Serdül Bethlehemnek, felhő számos if ja: De egynek se lészen születése napja E két esztendőben. Hah, de mily panasz, hogy e kor méhe meddő! íme, látok, látok... megnyílt a jövendő Távolban, közelben: Kiről annyi jósnak zenge ihlett szája, Megszületett, érzem, Júdának királya Kicsiny Bethlehemben! Zsarnoki féltésed vérengzése volt ez: De tudd meg, de tudd meg, vérszopó Heródesz, Elogy ő nincs elveszve! Napjaid számítvák, megifjult az idő, És, ídtől rettegsz, nem féli fegyverid ő. Az Ige, az eszme! A magyar irodalom XX. századi megújulása egyszersmind a Biblia ihlető erejének megújulását is jelentette: mind a Nyugat nagy költői, mind a két világháború közötti korszak népi és urbánus írói jól ismerték és fel is használták a Bibliát, Közismert Ady Endre vonzódása a Szentíráshoz. Istenhitéről igen sok vitát folytatott az iroda­lomtörténetírás, és Rónay György bizonyára helyesen állapította meg, hogy Ady a nagy „istenkeresők" közé tartozott. Napi olvasmánya volt a Biblia, s nyilvánvaló, hogy akit ilyen szoros kapcsolat fűz a kinyilatkoztatás könyveihez, az nem utasíthatta el magától a Biblia mögött álló Istent sem. ennek az istenkeresésnek és istentalálásnak volt kifejező­je a Genezisre épülő nagy vers, az „Adám, hol vagy?" Oszlik lelkemnek barna gyásza: Nagy, fehér fényben jön az Isten, Hogy ellenségim leigázza. Az arcát még titkolja, rejti, De Nap-szemét nagy szánalomnál Most már sokszor rajtam felejti. Es hogyha néha-néha győzök, Ő járt, az Isten járt előttem, Kivonta kardját, megelőzött. Hallom, ahogy lelkemben lépked S az őbús „Adám, hol vagy?"-ára Felelnek hangos szívverések. Szívemben már őt megtaláltam, Megtaláltam és megöleltem S egyek leszünk mi a halálban. A század másik költőóriásának, Babits Mihálynak az életét ugyancsak végigkísérte a bibliai hagyomány. Ő, akit egyik legnagyobb katolikus költőnkként kell számon tarta­nunk, a klasszikus európai és magyar tradíciók mellett gyakran idézte fel a Szentírás tör­téneteit. 83

Next

/
Thumbnails
Contents