Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)

1993 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pomogáts Béla: A Biblia és a magyar irodalom

A jól ismert és népszerű Jónás könyve, zaklatott korban, a történelmi viszontagságok között élő értelmiségi ember felelősségének gondolatát szólaltatja meg. A költő meggyő­ződése, hogy annak, akit Isten ruházott fel küldetéssel, sohasem szabad meghátrálnia. Ezt a meggyőződést fejezi ki a személyes vallomás erejével a költeményciklus záróda­rabja, a Jónás imája: Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s úgy hordom régi sok hiú szavam, mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelzőkarókat gátakat. O bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos utakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rím előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kínoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy még vakabb és örök Cethal szájában végkép eltűnők, a régi hangot s szavaim hibátlan hadsorba állván, mint O súgja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele esteiig vagy míg az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. A háborúkkal, majd sok évtizedes elnyomatással terhes XX. században irodalmunk­ban éppúgy megnövekedett a Biblia iránti érdeklődés, a Biblia eligazító szerepe, akár a török hódoltság másfél évszázadában. A Szentírás ihlete uralkodik a katolikus Sík Sán­dor és az evangélikus erdélyi Reményik Sándor költészetében. A Mózes-történet ihlette meg Kodolányi János nagy bibliai regényét: Az égó' csipkebokort, s Júdás árulásának ma­gyarázatát kívánja megadni ugyancsak Kodolányi sokáig kiadatlanul maradt mítoszre­génye, az Én vagyok, amely ugyanakkor feledhetetlen színekkel ábrázolja Jézus alakját. Ugyancsak Júdás árulásának történetét dolgozta fel Márai Sándornak már az emigráció­ban írott Harminc ezüstpénz című regénye. Jézus evangéliumi történetét költötte újra a Jézus-hívő zsidó író: Pap Károly Megszabadítottál a haláltól című regénye. Németh László (már a második világháború után) írott bibliai tárgyú drámai műve: a Sámson és a Négy próféta (Hosea, Jezaia, Jeremia, Ezékiel) a „babitsi" hagyományt folytatják, vagyis az ér­telmiség és a hatalom viszonyán gondolkodnak el, az értelmiségi ember felelős­ségtudatának érvényesüléséről mondanak drámai példázatot. Az elmúlt félévszázad mozgalmas és zaklatott magyar történelmére igen sok bibliai ihlet nyomán született költői és prózai alkotás adott töprengő, kétségbeesett vagy éppen reménykedő feleletet, közöttük Áprily Lajos, Dsida Jenő, Tamási Áron, Weöres Sándor, Vas István, Rónay Gyöigy, Rákosy Sándor, Pilinszky János és Sinka István, Puszta Sán­dor, Kiss Tamás költeményei és elbeszélései. (Az 1945 utáni magyar irodalom bibliai, pontosabban ószövetségi forrásait a kiváló zsidó biblikus, Scheiber Sándor A Biblia a ma­gyar irodalomban című bibliográfiai összeállítása tárja fel. Megtalálható a szerző Folklór és 84

Next

/
Thumbnails
Contents