Teológia - Hittudományi Folyóirat 27. (1993)
1993 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Wagner, Alois - Bánhegyi B. Miksa (ford.): Jézus, az egyszerű Istenember
lehetőség van arra, hogy ne vak vezessen világtalant, hanem az igazság fényében járjunk. Itt nincs hátsó gondolat, csapda és megtévesztés. Krisztus nem magához akarja láncolni követőit, hanem az Atyához vezetni. Ezért nincsenek könnyelmű ígéretei. Igaz, üdvösséget, boldogságot, örök életet ígér, de csak annak, aki megtagadja magát, fölveszi a keresztjét és őt követi. A Szentlélek jelenléte nem borítja fel az egyensúlyt az emberben, mint ahogy meg lehet figyelni az egyoldalú zseniknél. Ó nem olyan elméleti ember, akinek a gyakorlati élethez nincs érzéke. Nála a lélek a küldetés kifejezője. Ő egész egyéniségével benne van a tanításban, a betegek gyógyításában, a gyermekek megsimogatásában vagy akár az ellenfelekkel való vitában, s minden esetben az Atyáról tanúskodik. Mindig az igazság és a szentség mértékéig áll benne áz emberekkel való kapcsolatban. Külön érzéke van a „szent" iránt, de ez nem abban nyilvánul meg, hogy undorral fordul el az elesett embertől, hanem inkább abban, hogy mindenkit fel akar emelni a szentség légkörébe. A szellemnek ez az emelkedettsége tette lehetővé, hogy alakja és evangéliuma minden emberé és minden koré legyen. Őt az idő nem tudja túlhaladni. Alois Wagner JÉZUS, AZ EGYSZERŰ ISTENEMBER Bonyolult világunkban, amely egyre inkább komplikálja az életét, sürgetően jelentkezik az emberi élet egyszerűsége és áttetszősége iránti vágy. Az „egyszerű" szót ma inkább a tökéletes jelölésére használják. Mennél inkább egyben látja egy ember az életét, és beilleszti életfolyamatait a világunkban létező isteni rendbe, annál egyszerűbbnek és érthetőbbnek, tökéletesebbnek és teljesebbnek tűnik számára az élete. Éppen a fiatal nemzedék foglal állást ma az emberi élet bármilyen bonyolultságával szemben. Minden területen, a szellemi és az anyagi területen egyaránt, az egyszerűséget keresi. Ez a törekvés azt a vágyat takarja, hogy életével egyszerűen és boldogan szeretne tudni megbirkózni. Ebben az értelemben azt a képességét nevezi egyszerűségnek, amivel igent tud mondani életének minden szituációjára, s ezeken a helyzeteken úrrá is tud lenni. Ilyen értelemben tűnik azután az egyszerű ember tökéletesnek, a szó teljes értelmében vett embernek, az igazán Isten akarata szerint való embernek. Ilyen szemléletben olvassuk a következő gondolatsort, amelyben Jézust egyszerű embernek nevezem, mert ő a tulajdonképpeni Tökéletes és Egyszerű. Jézus Krisztus elénk vetíti az egyszerű, önmagában rendezett és az élet helyzetein úrrá levő ember képét. Ő volt „az igazi világosság, amely megvilágosít minden émbert" (Jn 1,9). Isten emberré lett, s azzal megmutatja, hogy nem hagyja magára teremtményét, az embert, hanem megváltása által magával akarja vinni az isteni élet tökéletességébe és végtelen egyszerűségébe. Néhány oldalról szeretném megmutatni, hogy hogyan találkozunk az evangéliumokban Jézus Krisztussal, a szó többféle értelmében vett egyszerű emberrel. 1. A megtestesülés. Az ember számára érthetetlen (vö. lKor 1,18-31), de az isteni tökéletességnek megfelelő módon lép be az Istenember világunkba. Emberré lesz, megszületik úgy, ahogyan mi is születtünk. Isten egy embert választott ki arra a célra, hogy ember legyen. Nem palotát választott, nem királyi házból való asszonyt, hanem egy hívő em8
