Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)

1992 / 2. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE BÉKÉS GELLÉRTTEL ÉS HAFENSCHER KÁROLLYAL - Az ökumené néhány fontos kérdéséről

ecclesia. így a katolicitás nem tanításainktól, tökéletes életünktől, tradícióinktól, hanem egyedül Tőle függ. Ott az egyház, ahol Krisztus jelen van. Az egyház katolicitása Jézuson nyugszik. Jézus egész világra szóló mandátuma biztosítja az egyház katolicitását. A világot térben és időben egyaránt értjük itt. Sajátos magyar specialitás, hogy a katolikus jelző rómait jelent a köznyelvben.

— Mik azok az egyház lényegét kifejező alapelvek, melyek a krisztushívők egységét ma is meghatározzák?

— B. G.: Az egyház lényegét nem elvont eszmék vagy alapelvek határozzák meg, hanem egy élő személy: Jézus Krisztus. Hitünk szerint ő Isten egyszülött Fia, aki azért lett emberré, hogy mi az Istené lehessünk. Mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve, hogy helyettünk és értünk ártatlanul és teljesen odaadja magát Istennek a keresztfán. Aki hisz benne, az vele egyesülve részesül az üdvösségben. O az Atya dicsőségében élő Kyrios, az egyház Feje. Ez a Fő egyesíti minden hívét titokzatos Teste tagjaként az egyház egységében. Ó az egyház egységének végső, transzcendens biztosítéka.

Jézus Krisztus azonban történeti valóság, Mária gyermeke, s nem valami égből pottyant vallási mítosz. Alakja csakis az üdvösség történetének szerves összefüggésében érthető. Ennek a történetnek, amely Ábrahámmal, hitünk atyjával indul és az ószövetségi nép történetén keresztül a Messiáshoz vezet, hiteles dokumentuma a Biblia. O- és új- szövetségi irataival ez tanúskodik az isteni kinyilatkoztatás történeti folyamatáról, s annak kulcspontjáról, Krisztusról. Keresztény ember azonban nem egy könyvben hisz, mint a mohamedán a Koránban, hanem Isten emberi személlyé vált Igéjében. Az iszlámban a próféta tanúskodik a könyvről, a kereszténységben a könyv a Messiásról. Az írott ige hivatott arra, hogy tanúságot tegyen arról, aki személyi valóságában Isten tulajdon szava az emberhez. Á Biblia ebben a dokumentációs értelemben a második összekötő kapocs a keresztények között.

Az egyház hittel fogadja Isten szavát és hitvallással válaszol rá. Az ökumenikus dialógus egyik eredménye az, hogy felismertük: nemcsak a Bibliánk közös, hanem Isten szavára válaszként közös hitvallásunk is van, a IV. században megfogalmazott nicea- konstantinápolyi hitvallás. Ezzel együttesen meg is tudjuk vallani, ha nem is valamennyi, de kétségtelenül lényeges elemeiben közös hitünket. Ez a harmadik, ami összekapcsol.

Egyéni hitünk a keresztség szentsége által lesz nyilvános egyházi hitvallássá és a krisztusi üdvösségben való részesedésünk eseményévé. Vízből és Szentiélekből újjászületve a Krisztus-test tagjai és Isten gyermekei leszünk. A keresztséget, bármely keresztény közösségben szolgáltatják is ki, ha nincs jogos kételyre ok, általában érvényesnek tartja valamennyi egyház. Ez a negyedik összekötő kapocs.

Ehhez csatolhatjuk mindazt, ami a keresztény élet közös gyakorlata: az imádságot, amit a Miatyánkkal maga Jézus tanított nekünk; a tízparancsot, amit Isten és az embertárs szeretetének kettős főparancsában foglalt össze az Úr; továbbá mindazt, ami nem csak ortodoxia, vagyis az igaz hit megvallása, hanem ortopraxis, vagyis közös tanúságtétel és szolgálat, lelkipásztori tekintély és az intézményes rend apostoli hagyománya az egyházban. Azt hiszem, mindez éppen elég ahhoz, hogy az egyház alapvető egységének kérdésében egyetértsünk.

— H. K.: Nem szívesen beszélek alapelvekről. A mi szóhasználatunkban a Felvilágosodás hatására és főleg az egyházjogban használták a „hitelveink" kifejezést. Ma ezt már nem érezzük elegendőnek. Az elv szó semmiképpen sem fejezi ki a hit megváltását. A kérdésre válaszolva ezért így fogalmazok: egységünket közös hitünk határozza meg. Szentháromság-hitünk nemcsak Istentan (de Deo), hanem a gyülekezet által megvallott hit.

Közös a hitünk Jézus Krisztusban, Urunkban, Megváltónkban, isteni és emberi személyében és szolgálatában, reális praesentiájában. Valóságos jelenléte Igéjében, Szentségeiben, Gyülekezetében, kicsinyeiben realizálódik.

85