Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE DR. IVÁN LÁSZLÓ PSZICHIÁTERREL - Zimányi Ágnes: Öregedés - halál
súlyban tudná tartani. Még diákéveimben fogalmaztam meg magamnak először — mai holisztikus világképem talán első csírájaként —•, hogy az ember mindig függő a függetlenhez képest, része az egésznek és véges a végtelenhez! Azt is elég korán meg tudtam érteni, hogy az ember vágyai, képességei és lehetőségei közötti arány a tudatosan létező és gondolkodó ember számára meghatározó abban, hogy harmonikusnak, boldognak vagy boldogtalannak fogja-e érezni magát, vagyis az életét. Azt gondolom, ha a hit rendszerén keresztül eljut valaki a személyes kompetencia önismereti szintjének valamilyen állomására, akkor önmagát is jobban el tudja helyezni a világmindenségben és képes a saját kompetencia szintjén belüli egyensúlyrendszerekkel gazdálkodni. Ezért is érzem jelentősnek gróf Széchenyi István „Önismeret" című művét, melyet már Döblingben írt és utolsó kiadása 1875-ben volt. Széchenyi e könyvében életről, halálról, egészségről, betegségről kora ismeretein túl sokkal nagyobb rálátással, sokkal egészlegesebben — vagyis holisztikus szemlélettel — nyilatkozik. Lényege az, hogy minden közösségnek, népnek, nemzetnek alapvető létezési és fennmaradási lehetősége az önismeret. Visszatérve még a halálhoz való viszonyunkra, igen érdekes megfigyelni, hogy az idős embereknél a halálvágy és a halálfélelem egyszerre és igen erőteljesen van jelen. Százévesek vagy még idősebbek vizsgálatánál nemegyszer tapasztalom, hogy ha azt kérdezzük tőlük, hogyan érzik magukat, mi a legfőbb problémájuk, hogyan látják a vég közeledtét, eddigi életüket, gyakran kapunk konvencionális választ: „bárcsak már meghalnék", „bárcsak már vége lenne, eleget éltem". Ugyanakkor a mindennapi élet apró-cseprő dolgaiban és bizonyos betegségektől való félelem kivetítésében kiderül, hogy rettegnek a megsemmisülés gondolatától. Mi az oka e kettősségnek? — Minél tovább él az ember, annál inkább halmoz föl tapasztalatokat jóról, rosszról, lehetőségekről, saját erőről, saját dolgokról. Másrészt, minél hosszabb életet él valaki, annál jobban megfárad. Életünk — az elemzések szerint — több megfáradásos korszakot is kialakít. Az elsőt a 40-50 éves kor közötti időszakban. Ekkor, sok mindennel magyarázható megfáradás tapasztalható, melyre egyénenként más-más a reagálás. A második megfáradásos korszak általában 75-80 év körül szokott kialakulni. Azután bekövetkezik a végső nagy megfáradásos folyamat, az aggastyán korban, amikor a centenáriumhoz, a századik évhez közeledik az ember. Hány százéves ember él hazánkban? — Átlagosan 200-300 között jutnak el folyamatosan e magas korba. Magam 123 százéves, vagy annál idősebb személyt tudtam megvizsgálni ideggyógyászati, pszichiátriai és személyiséglélektani szempontból. Tapasztalataim szerint a száz évnek valamiféle nimbusz jellege, sajátos kitüntetettsége van, a százegyedik év már közel sem olyan izgalmas. Azt hiszem rendkívüli élmény lehet a századik év felé közeledni... Mi a titka e magas kornak? — Tévedés lenne azt hinni, hogy a százévesek vizsgálataiból meg tudjuk ragadni a százévessé válás titkát. Furcsa, de nem tudjuk. A százévesek hatalmas népességből választódnak ki. Ezért a gerontológia, az idősödés, az idős kor tudománya nemcsak ke- resztmetszetileg, egyéneket, csoportokat egyszeri módon vizsgálva próbál törvényszerűségeket megállapítani, nem is csak úgy, hogy összehasonlítja a korcsoportokat: fiatalokat az idősebbekkel és fordítva, de követéses módon is figyelemmel kíséri, ugyanazon egyéneket és csoportokat hosszú éveken keresztül újra és újra vizsgálva sorsuk alakulását és meghatározó körülményeiket. Ezek az úgynevezett kohort vizsgálatok, népességi korcsoport vizsgálatok, követéses módszerekkel. Azt nézzük meg, hogy az egy „alomból" és egy történelmi korszakból származottak hová jutnak. Például az 1900-1905 között világra jöttek, vagy az 1890-1895 között születettek népes rétegéből kinek mi lett a sorsa. Helyenként, régiókként, településekként, történelmi korszakokként kik maradnak meg, kikből milyen korú lesz és hogyan. 23
