Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)

1992 / 4. szám - KÖRKÉP - Széll Margit: Az igazságosság, szeretet és béke országa

ságot. A király jelentését hamarosan Istenre is átvitte, mivel Ó az abszolút Úr. Mózes hálaénekét így zárja: „Az Úr uralkodik örökkön örökké" (Kiv 15,18). — Búcsúáldásában az Úrhoz fordul, aki „Királya lett igaz népének, amikor egybegyűltek a népek fejei" (Mtörv 33,5). — A héber „malkuth" szó és görög megfelelője a „baszileja" első értelmében a királyi méltóság és hatalom kifejezése, majd annak a területnek, országnak is a neve, ahol és ameddig a király hatásköre terjed. Izrael a Messiás birodalmára várakozik (melynek a nép változó lelkülete szerint hol evilági, hol lelki, mennyei jelentése van), — az evangéliumok Krisztus Országát hirdetik. Az előbbi a héber „másiach" szóra utal, melynek megfelelője a görög „khrisztosz", mely a felkent királyt, főpapot jelenti.

Jézus ismételten mondja, hogy nem valami zárt, határolt (in facto), hanem nyitott és fejlődő országot akar (in fieri), mely magként bennünk, köztünk van és földi zarándoku- tunkon egyre inkább fejlődik, terjed, mígnem eljutunk a dicsőséges Király végső birodalmába. Királyunk azonban rejtetten, „álruhában" mindvégig közöttünk van: „ha kitartotok velem megpróbáltatásaimban, nektek adom az országot, mint ahogy az Atyám nekem adta, hogy asztalomnál egyetek és igyatok (tehát otthon legyetek) országomban..." (Lk 22,28-29).

Jézus az országot keresztáldozatának engedelmes szolgálatáért (Fii 2/8-10) nyerte el, és uralma a keresztfa trónján emelkedett a magasba. Pilátusnak nyíltan megvallja: „Az ÉN ORSZÁGOM nem e világból való... Igen, KIRÁLY vagyok" (Jn 18/36.38).

ELVILÁGIASODOTT VILÁG ÉS ISTEN ORSZÁGA. A kettő összehasonlításából jobban kitűnik az Ország sajátossága. Az ember élni akar és célja elérésére képes leigáz- ni, felhasználni társait, környezetét. A szenvedélyeiben, bűneiben meghasonlott ember önzőén magáénak vallja a világot. Fejlett tudományával nemcsak épít, de pusztít is. Technikája és luxustárgyai érdekében kiirtja az őserdőket, beszennyezi a vizeket. Ám a mérgezett állatok és növények károsodásai visszahatnak az emberre, a következmények beláthatatlanok. A gazdagon termő föld, a zöld természet azonban mindenkié, nemcsak a kiváltságosoké! — Az elvilágiasodott kultúra, a művészet is, az ifjúságnak önpusztító szórakozást kínál. A „Nagyobbra születtem!" jelszavát az „árufogyasztók" értelmetlennek, vagy nevetségesnek tartják. — „Azonban mi mást jelenthet a királyi méltóság és uralkodás a világon, minthogy az etikai rendnek fölötte kell állnia a technikának, a személyt előtérbe kell helyezni a dolgokkal szemben és a léleknek előnyt kell biztosítani az anyaggal szemben?" (RH 16). — Ha életet akartok, adjátok vissza a világnak Istent és Istent a világnak! — Az államhatalom, főleg a felvilágosodás után, korlátlan hatalmú, mindent elnyelő Leviathan lett — állapítja meg Thomas Hobbes, az empirista filozófus — és ezért a vallás beleszólását nehezen tűri. Bismarck korától egyre élesedő, egyházellenes liberalizmus kiűzte Istent a törvényhozásból, miközben felülkerekedett a pénz kapzsi hatalma. „Mindent szabad", csak az evangéliumot ne „keverjük" bele. A történelem azt mutatja, hogy az ilyen ideológiát valló birodalmak előbb-utóbb a fanatizmus áldozataivá lesznek, de addig maguk is sok áldozatot szednek.

Aquinói Szent Tamás szerint egy ország fölbomlásának főleg három oka van: — 1./ hiányzik az uralkodóból a bölcsesség; — 2./ hiányzik az egyetemes igazságosság, mely alapján mindenki elnyeri az őt megillető javakat; — 3./ végül hiányzik a belső megfontolásból fakadó engedelmesség. Enélkül a törvényeket csak külső erőszak árán lehet megtartatni (Quest, disp. de malo q. 7, a.9). Isten Országa azonban nem úgy tartja fenn magát, hogy másokat támad, elnyom, hanem mindenkit befogad. Nem az erőszak és a hatalom, hanem a szelídség országa. Jézus azt kívánja, hogy e világban legyen olyan rend, törvénytisztelet, melyet nem a félelem és a megtorlás tart fenn, hanem Isten törvényének tisztelete: „Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak, a hatalom... Isten eszköze, mely javadra szolgál (Róm 13,3.4). Krisztus a népek jele — Signum populorum, — nélküle szétesnek a földi birodalmak. — Isten országa nem hatalmi terjeszkedésre törekszik. Magva és középpontja a „pusillus grex", melyet Jézus így bátorít: „Ne félj te kicsiny nyáj! Úgy tetszett az Atyának, hogy nektek adja az országot" (Lk 12,32). Ám ezt az Országot böl234