Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 4. szám - KÖRKÉP - Széll Margit: Az igazságosság, szeretet és béke országa
jogokat. Az evangéliumi elveket nem egyszer viszontlátjuk akár nem hívő mozgalmak, forradalmak lobogóira írva, mint például a francia forradalomban a „szabadság, egyenlőség, testvériség" jelszavát. Néha csak szólamok ezek, de sokszor valós törekvéseket takarnak. Egyre inkább társadalmi méreteket ölt és szervezett formában is megvalósul a szociális gondoskodás — egyenes folytatásaként annak, amit az ősegyházban az első diakónusok végeztek. Egyre többen vannak, akik nem tudnak nyugodt lelkiismerettel napirendre térni embertársaik, más népek nehéz sorsa fölött, — és a lehetőségekhez mérten segíteni is igyekeznek. A bűn, a szenvedés, a hatalomvágy és gyűlölet nem veszett ki a világból, de növekszik a jó is, a megértés és a másik embert értékelő, felemelő szeretet, szolgálat. Az új társadalom még nem valósult meg, de születőben, növekvőben van. „Elközelgett az Isten országa." Minden jóakaraté ember feladata elősegíteni, hogy tovább növekedjék és be is teljesedjék. Széli Margit AZ IGAZSÁGOSSÁG, SZERETET ÉS BÉKE ORSZÁGA A világháború vérzivatara után, a kommunista uralom erőszakos feltörése idején, az 1925-ben tartott Szentévben XI. Piusz (aki mint lengyel-orosz apostoli vizitátor és közbenjáró személyesen tapasztalta meg a papok és szerzetesnők ldnzását és mártíriumát) elrendelte Krisztus királysága ünnepét és ldadta a Quas prímás kezdetű körlevelét, melyben arra indít: „Csak a mi Királyunkhoz való visszatérés hozhatja meg a nyugalmat, békét és boldogságot..." — „Krisztus uralma csak az Ő országában lehetséges, ezért engesztelé- sül felajánlom az emberiséget a szeretet Királyának" — hirdette a világnak a Miserentis- simus Redemptor kezdetű körlevelében (1928). A Krisztus Király ünnep prefációjában pedig ezt olvassuk: Csak Krisztus hozza meg nekünk „az igazság és élet országát, a szentség és kegyelem, az igazságosság, szeretet és béke országát..." Később, mintegy harminc évig, a királyságok eltűnése, a népi uralmak elterjedése idején az egyházi dokumentumok Jézusnak inkább egyéb megnevezéseit hangsúlyozták: Ő a Megváltó, a Szabadító stb. Egy emberöltő után a II. Vatikánum „Isten vándorló népéről" tanít, VI. Pál már kifejezetten hirdeti Isten Országát (Lumen gentium) és süigeti terjesztését (Evangelii nuntiandi). n. János Pál első körlevelében az emberiség megmentéséért Jézus Krisztushoz, Isten Országa Urához és Királyához könyörög, minket szolgálatára buzdít, és beszél „Istennek arról a meghívásáról, amely az embert Krisztus királyi méltóságában akarja részesíteni" (Redemptor hominis, RH 16). Ugyanezt a gondolatot mélyíti el a Christifideles laid apostoli buzdításában egészen a legutóbbi Redemptoris missio dokumentumig. Napjainkban a 2. évezred végén ismét sokfelé feltör a bölcsen országló királyok utáni vágy. Elég, ha Szent István, Szent László ünneplésére utalunk. ISTEN ORSZÁGA — JÉZUS ÖRÖKSÉGE. Nyilvános működése kezdetén Jézus bejelenti, elérkezett az írásokban ősidők óta megígért Isten Országa: „Beteljesedett az idő és már közel van Isten országa" (Mk 1,15). Az ország Jézusnak Atyjától kapott öröksége, mely igéiben, tetteiben és végig való jelenlétében nyilvánul meg: „Krisztus azért jött, hogy szolgáljon és odaadja életét váltságdíjul mindenkiért" (Mk 10,45). — írásokban megígért... Az ősi sémi eredetű szó, a király, a hatalmát gyakorló, népét védelmező, gonoskodó vezetőt jelenti. Izrael a babiloni népek mintájára alapított király233
