Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 4. szám - KÖRKÉP - Fila Béla: Isten országának értelmezései - történeti áttekintés
den tudomány és a teológia is szoros egységet alkotnak. Kant megkülönbözteti az elméleti és a gyakorlati észt. Szerinte Isten Országa az emberi társadalom erkölcsi törvények szerinti felépülésében valósul meg. Mivel az erkölcsi törvények feltétlen kötelező erejűek, ezért isteni parancsként értelmezhetők. Az egyház által kiépített társadalom történetileg a kinyilatkoztatásból ered, azonban a történelem folyamán a tiszta ész-hit által folytonosan tisztulnia kell. A kereszténység vallásos hitet képvisel, és amennyiben tisztuláson megy keresztül, egyre jobban megközelít egy szép ideált, Isten Országának esz- katológikus beteljesedését. Fichte esztétikai alapon még erőteljesebben megközelíti az észlény-államát, melyben minden a szabadság és az individualitás birodalmának összhangjába került. Ebben Isten megjelenését észlelhetjük, ennek művelése a tudósok, a művészek, a papok és a látnokok feladata. Hegel is tárgyal az Atya, a Fiú és a Lélek birodalmáról, amely nem más, mint az önmagát kifelé kibontakoztató szellem önmagába térése — különböző fázisokon keresztül. A szellem birodalma az egyre jobban tudatosuló ismeretek birodalmával azonos, amely a közösségben, az államban is testet ölt. Isten Országa a szellem legmaga- sabbrendű alakzata, amelyben megragadhatóvá lesz a világ és a világtörténelem lényege. Ez magába foglalja a szabadság és az erkölcsösség kibontakozását. Isten Országának ilyen elvilágiasodott értelmezése a kommunista társadalom marxi elgondolása, E. Bloch utópista bölcseleté, amely erőteljesen elutasít minden teológiai értelmezést és merőben bölcseleti módszerekre támaszkodik. Ezekben az értelmezésekben a jövő döntő jelentőségű dimenzió lesz, mivel a világot megváltoztatni akaró praxis elsőbbségbe kerül az elméleti megfontolásokkal szemben. A jövő perspektívája feltárul a cselekvő ember beavatkozásai előtt, úgy, amiként az elméleti szemlélődés előtt megmutatkozik a világ lényegi szerzekete. Másképpen, a hit területén maradva értelmezi Isten Országának titkát B. Pascal, akinél már jelentkezik az újkori tudományosság eszméje, de ő még határozottan megkülönbözteti az értelem és a szeretet rendjét. A szeretet rendjében lehet beszélni Isten és Krisztus királyságáról, mert ebben a rendben az ember önmaga fölé emelkedve létezik, megtapasztalja bűnei bocsánatát és megkezdi ízlelni Isten barátságának egész más természetű boldogságát. Az újkori teológiában, a Tübingeni Iskolában lényeges értelmező elvként jelentkezik Isten Országa. /. S. Drey szerint Isten Országa a kereszténység ideája, mely minden mást magában foglal és minden belőle értelmezhető. /. B. Hirscher Isten Országának alapeszményéből vezeti le a krisztusi erkölcsöt. Az emberi képességek lényegileg olyan adottságok, amelyek Isten Országához tartoznak, ebbe az Országba a megtéréssel lépünk be, majd Isten uralma érvényre jut az élet minden területén. Isten Országa központi teológiai fogalommá vált a pietizmusban, a pietista vallásosságban, amely igyekezett az egyénben felébreszteni a vallásos érzületet, az egyéneket pedig a Biblia olvasásával kis közösségekbe akarta összefogni, hogy ezáltal a világban megvalósuljon Isten uralma. Schleiermacher szerint, aki pietista nevelésben részesült és a romantika hatása alá került, Isten Országa nem más, mint a jámbor hívők szabad közössége, amelyben a tagok egyéniségüket szabadon kibontakoztathatják, az élet művészetét elsajátíthatják. Az ember személyes teljessége Jézus Krisztusban valósult meg legtökéletesebben, aki Istennel való tiszta összhangja révén az ember őstípusa, a hívő közösség alapja lett. A felvilágosodás szellemében értelmezi A. Ritschl Isten Országát, mint a Jézus Krisztus által alapított erkölcsi közösséget, melyben az emberek szeretetben kapcsolódnak egymáshoz, és Isten világuralmát hivatásuk teljesítése által valósítják meg. Ez az elgondolás lett a polgári életideál. Erőteljesen kiigazította ezt a polgári felfogást ]. Weiss és A. Schweitzer egzegetikus munkássága, akik újra felfedezték Jézus üzenetének, Isten Országának eszkatológiai karakterét. Ezt az irányt követte a modem egzegetikus kutatás, mely újra feltárta az Isten Országáról szóló tanítás teljes gazdagságát. Többek között K. Barth hatalmas egyházi dogmatikája gyümölcsöztette ezeket a szempontokat, amelyben 226
