Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 4. szám - KÖRKÉP - Fila Béla: Isten országának értelmezései - történeti áttekintés
hit által jelen van és működik az egyházban, a közösségben, a tisztségviselőkben, a karizmatikusokban, a hívekben. Jézus Krisztus „ismeretének illata" az igehirdetés által árad ki. Sajátos módon értelmezi Krisztus üzenetét János evangäista az ún. jelenben megvalósuló eszkatológiájában. Jézus személyéből már a jelenben eszkatológikus élet, világosság, ítélet, öröm, béke árad az egész világra. Jézus ismeretében már van kitekintésünk a végső, eszkatologikus eseményekre és dolgokra, a test feltámadására és az örök életre. Krisztus szándéka szerint az egyházi közösség (vö. Eucharisztia) már Isten királyi uralmát, jelenlétét képviseli. Az egész világtörténelmet már úgy lehet értelmezni, mint az Isten Országáért vívott roppant küzdelmet (Jelenések könyve). Márk evangéliuma arról tanúskodik, hogy összefüggés van Isten Országának üzenete és Jézus feltámadása között: a feltámadott Jézus, a Messiás. Máté evangéliumából kitűnik, hogy Isten Országát képviselik az első krisztusi közösségek, az egyház. Isten Országa csak Isten Fiának visszatérésekor fog beteljesedni. Lukács evangélista üdvtörténeti korszakok alapján értelmezi Isten Országát. Jézus működése az idő teljességét, az idő központját jelenti. Tőle indul ki az egyház ideje és élete, amely majd a paruziában teljesedik be. Különböző teológiai értelmezések Az apostoli kor utáni teológusokat élénken foglalkoztatta Isten Országának, a paruzia közeli eljövetelének, várásának gondolata (Szent Ignác, Római Szent Kelemen), melybe apokaliptikus elképzelések is vegyültek (az ezeréves birodalom). Isten Országának evangéliumi tanítása sajátos spirituális színezetet kapott Alexandriai Kelemen és Origenész értelmezésében. Krisztus, az embert átistenítő Szó. Az Isten Országáért végzett ima ismeretet és bölcsességet közöl, bensőséges, lelki magatartásban valósul meg. Bölcseleti támpontot nyújtott ehhez a lelki értelmezéshez a kiáradás és a visszatérés újplatonikus értelmező sémája (Nüsszai Szent Gergely). Más oldalról közelíti meg Isten Országának értelmezését Caesareai Euszébiosz, amikor politikai teológia értelmezését kísérli meg. Az egy Istenbe vetett hitet vonatkozásba hozza a római birodalom monarchiájával. Szerinte a polis politeisztikus volt, Nagy Konstantin birodalma pedig Isten Országának utánzása. Euszébiosz (t 399) írja egyháztörténetében, hogy amikor Domitianus császár 95-ben megkérdezte Jézus rokonait, hogy kicsoda Krisztus, mi az ő királysága, hogyan valósul az meg, akkor azok ezt válaszolták: „Az nem világi és földi ország, hanem mennyei és angyali, mely a világ végén valósul meg, amikor majd Krisztus eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat és mindenkinek megfizet tettei szerint." Ez a vélemény még az evangéliumok tanítását adja tovább, de a teológiai reflexióban már újra átgondolja és értelmezi Isten Országának jézusi üzenetét. Az őskeresztény hagyományban Isten Országa mint a jövőben megjelenő valóság tűnik fel. Isten Országának megvalósulását komolyan várják, de a közeli megvalósulás késlekedik. Ekkor ingadozni kezd felfogásuk. Egyrészt az őskeresztények félnek „attól a nagy naptól", másrészt imával, örömmel várják és előkészítik. Ahogy halad az idő, és a keresztény hit belekerül a történelem sodrába, úgy Isten Országának egyre inkább evilági és jelenidőbeni értelme kerül előtérbe, a végső megvalósulás pedig kitolódik a világ végére. A nyugati teológiai értelmezésben lassan feltűnik Isten Országának és az egyháznak azonosítása. Szent Ágoston úgy nyilatkozik az egyházról, mint Krisztusnak, a mennyek Országának birodalmáról (regnum Christi), a küzdelem színteréről, melyben a keresztények küzdenek Krisztus Országának megvalósításáért. Ágoston a világban élő, konkrét magatartást veszi figyelembe. Szerinte az egyház tagjai már Isten Országában élnek, azt képviselik, azért küzdenek. Isten Országa és az egyház összefügg egymással, — ezen a vonalon haladnak tovább a római teológusok (Nagy Szent Gergely), amikor az Ország és az egyház kapcsolatából értelmezik a „péteri hivatalt". Isten Országának egyházi értelmezése kerül előtérbe a „politikai teológia" értelmezéseként a frank birodalomban. 224
