Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 4. szám - KÖRKÉP - Fila Béla: Isten országának értelmezései - történeti áttekintés
A judaizmus korának értelmezései Isten királyi uralmának elgondolása a.késői zsidóság, a judaizmus korában változáson megy keresztül, amikor a Messiást mint politikai szabadítót, új és igazságos birodalom megalapítóját várják. Jahve a világ teremtő ura, akinek uralmát a nacionalista színezetű eszkatológia keretében politikai felszabadításként értelmezik. Jahve királyságának, uralmának érdekében a zsidók súlyos politikai és harci küzdelmeket vívnak (makkabeusok, kumrán, zelóták, Bar Kochba). Ebben az időszakban Isten királyságának háromféle értelmezése is feltűnik. Amikor a rabbik újra átgondolják Izrael helyzetét, feladatát, akkor azt tanítják, hogy Izraelnek tanúságot kell tennie a népek előtt az igaz Isten tiszteletéről, a törvény megtartásáról, Jahve királyságáról. Izrael történelmileg magára vette Isten uralmának igáját, addig a napig, amíg Jahve dicsőségesen ki nem nyilvánítja önmagát a világ előtt. —Mások szerint Isten szuverén, szabad, végső és teljes uralma úgy fog megvalósulni, hogy mint köztes uralom megelőzi a Messiás uralma. Addig azonban bűnbánatot kell tartani, a Tórát kell tanulmányozni és jócselekedeteket kell gyakorolni. — A harmadik felfogásban Isten Országa apokaliptikus értelmezést kapott. Isten Országa nem más, mint a megdi- csőült világ, a mennybe ragadtatott univerzum: józan mértéklettel erről tanúskodik Dávid könyve. Jézus üzenete Az Isten Országa kifejezés csaknem száz alkalommal fordul elő a szinoptikus evangéliumokban. Jézus tanítása erről a következő. Isten Országa közel van. Az alkalmas idő már itt van, beköszöntött. Jézus mindenkit meghívott Isten Országába. Az üdvösség napja nem ítélet, hanem irgalom, bűnbocsánat formájában virradt ránk. Isten uralmát csak el kell fogadni, mint ajándékot be kell fogadni. Uralma feltétlen jellegű, feltétlen odaadást és hódolatot követel. Jelentkezését csodás jelek, gyógyulások, ördögűzések kísérik. Jézus nemcsak meghirdette Isten uralmát, hanem azt is állította, hogy valójában benne és általa eljött közénk az Isten Országa. Isten Országa Jézus által már itt van, de végső kinyilvánulása, dicsőségének lelepleződése még előttünk áll. A legdöntőbb esemény már megtörtént, itt és most érvényben van, bár a jelenben még csak jelek által ragadható meg. Isten Országának működése a jelenben különös módon, titokszerűen történik. A végső lelepleződés még hátra van, — eljövendő valóság. Isten Országa tehát csak paradox módon tárható fel, nem azonosítható sem a teljesen megvalósult eszkatonnal, sem a jövőben bekövetkező végidővel, és nem merül ki a végidő radikális, közeli várásában sem. Isten uralmának igénye és követelményei eseményszerűen minden emberi, történelmi helyzetben kimutathatók, de minden helyzet csak jelzi Isten országát, annak végső, valóságos titkát. Tudományos meghatározást nem adhatunk róla. Jézus csak képekben és hasonlatokban szólt Isten Országának titkáról. Csak aki megtér, az fogja föl földi életében az Ország jelentését és hatását. Az őskeresztények felfogása Az első keresztények hitéről és tanúságtételéről az újszövetségi Szentírás számol be. Az őskeresztény igehirdetés központi tétele Jézusba, a Krisztusba, az Úrba, az Isten Fiába vetett hit volt. Az Isten Országának eredeti, jézusi üzenete átalakult a Jézus esemény ismeretében a Jézus Krisztusba vetett hitté. Isten Országa Jézusban valósult és nyilvánult meg. Isten Országa, uralma végérvényes, üdvözítő esemény, amelyben mindenki egyaránt részesedhet. Jézust már beragyogta Isten végső dicsősége és fényessége. Isten Országának átalakult és elmélyültebb ismeretéről tanúskodik Pál apostol teológiája, akinél Isten uralma mint Krisztus uralma jelenik meg (lKor 15,24; Kol 1,13). Jézus a 223
