Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Tarnay Brúnó: Biztos vagy jó teológiát?
sítékokat és bizonyosságot attól a kutatástól, amelyet ez a hibrid szókapcsolat megnevez: „hit-tudomány"? Túlságos egyszerűsítése volna a kérdésnek a kettő szétválasztása: biztos az, ami a hit tárgya, — a hozzáragasztott „tudomány" emberi próbálkozás, kísérletezés. Az ilyen válasz, mint csaknem minden egyszerűsítés, egyben téves is, mert éppenséggel megfordítható: a hit vakmerű „ugrás a sötétségbe", nemes, de bizonytalan vállalkozás, — a hit tárgyának módszeres tisztázása, rendszerezése és összevetése az ember rendeltetésével, sorsával, életével és történelmével, — ez biztos, ez tudományos, mert kivitelezhető. A hit bizonyossága és a hittudomány kísérletezése vagy megfordítva: a hit vakmerő kalandja és a tudományos megalapozás megbízhatósága: dilemma, amellyel érthető módon ma gyakran szembesülnünk kell. A nagy teológiai hagyomány semmiképpen sem akarta a hitet a tudományban feloldani. „Óvakodjál attól, hogy hitünket szükségképpen érvényes érvekkel bizonyítani próbáld, hiszen annak magasztos mivolta (sublimitas) nemcsak az emberi, hanem az angyali értelmet is felülmúlja, de nem lehet hitünket szükségképpen érvényes érvekkel cáfolni sem" — írja Aquinói Szent Tamás misszionáló rendtársához intézett, kevésbé ismert művében. (De rationibus fidei c. 6.) 1.4. Kétely a teológia bizonyosságában Akik kívülről közelítik a teológiát, vagy akik még tanulmányaikat kezdik, azok tartást, biztonságot, világosabb látást és lendületet adó indítékokat várnak ezektől a tanulmányoktól. — Meglepő módon ellentmondásra talál a hittudomány a hívők részéről: éppen azért, mert nem csupán a hittartalom szavakban rögzített megvallása, hanem gyakran előtanulmányokkal, nyelvi, történeti, bölcseleti előkészületekkel és gyakran csak komoly értelmi erőfeszítéssel elsajátítható szemléletet kíván. A hívők körében tehát azért okozhat csalódást, mert tudományos, — a hívók körén kívül azért talál ellentmondásra, mert hitre épül. Hitre, amelyet ma félreértve csakis mint kívülről jövő diktátumot elutasít a maga szabadságát féltő szellem. Ezzel szemben fel kell ismernünk, hogy a teológia éppen akkor egyházias, egyházépítő, ha szigorúan tudományos, — akkor tudományos, ha hűségesen egyházias. — Mert az egyházépítés csak akkor lehetséges, ha argumentumok, tudományos módszer áll a hátterében, — a világ másként nem veheti komolyan az egyház törekvéseit: Az egyháznak tehát szüksége van a tudományra, de ez a tudományosság az egyház közösségének hitéről kell, hogy számot adjon, tehát helye, forrása, kezdete és gyökere az apostoli igehirdetés, amely a közösség életében nyilvánul meg. Szükségünk van teológiára, bár benső mivoltát a látszólag ellentmondó szókapcsolat fejezi ki: hit-tudomány. 1.5. Teológia: az evangelizálás alapja Európa új evangelizálása, amelyet a Szentatya meghirdetett, elképzelhetetlen csupán jó ötletekkel, alkalmas pedagógiai eszközökkel, rendezvényekkel és ügyeskedéssel. Az egyházat körülvevő világ és a részegyházak renoválására, újjáépítésére vagyunk kötelezve. Építkezés pedig sohasem mehet végbe átfogó terv nélkül, ötletszerű és rend- szertelen kísérletekkel. A szellemi újjáépítésnek ez az átfogó terve csak teológia lehet: hitigazság és lelkipásztori módszer szorosan összefüggnek. A gyakorlatot szolgáló lelkipásztori tanácskozások alkalmával mindig ott kellene lennie a teológiának, tudományos, jól megalapozott formájában. — Szükségünk van rá, mert a két, látszólag ellenkező fogalom: tudomány és hit kiegészíti és kiigazítja egymást. 2. Látnunk kell azonban, amit a fenti vázlattal bemutatni igyekeztem, hogy zsákutcába, aporiához vezet a teológia megbízhatóságát illető kérdés, ha valami „biztos teológiát” emlegetünk. Az „ismeret bizonyosságának" kérdése a modern gondolkodásban a „lét igazságának" 148
