Teológia - Hittudományi Folyóirat 26. (1992)
1992 / 2. szám - KÖRKÉP - Semjén Zsolt: Korunk kihívása: a New Age
A NEW AGE JELENSÉG. Korunk embere addig úgy vélte, hogy misztifikációktól mentes világban él, s most meghökkenve kell látnia, hogy emberek tömegei fordulnak a kelet-ázsiai bölcselet, a reinkarnáció, az ezoterika, okkultizmus etc. felé. Mindezek annak az útnak mentén vannak, melyekkel az ember próbálja az életét megragadni. Miszticista robbanásról, neognózisról beszélnek. Annak ellenére, hogy könyvek sokaságát hozták létre, mégis szinte definiálhatatlan, hogy mi is a New Age. Hansjörg Hemminger, a neves New Age kritikus ironikusan jegyzi meg: „Jóga és joghurt, erdőfutás és boszorkányszombat, müzlirajongók és mágusok, filozofáló fizikusok és kísérletező spiritiszták, süket meditálok és hangos szekták — nehéz ezeknek egy definíciót adni." A New Age sikerének az a titka, hogy az emberek vallásos igényét úgy igén kielégíteni, hogy az sem szellemi erőfeszítéssel, sem erkölcsi következményekkel nem jár. A New Age rendszerek nem az igazság keresésére irányulnak, hanem egy olyan asztalra emlékeztetnek, ahol a legkülönbözőbb gondolatok vannak összehordva s mindenki azt választja ki magának ötleteinek és hangulatának megfelelően válogatva és változtatva, amit saját megváltására a legmegfelelőbbnek vél. Találó Chestertonnak az a meglátása, hogy amióta az emberek nem hisznek Istenben, nem valamiféle semmire gondolnak, hanem mindenfélére. Hogy a New Age nem periférikus jelentés, azt jól bizonyítja, hogy az ezzel foglalkozó irodalom a könyvkereskedelem 10%-át teszi ki. (Stefan Üblackner: Der Traum vom „New Age". Stadt Gottes 112/1989. Jänner.) — Az egész New Age mögött agnoszticizmus és szkepszis áll. A technika és szaktudományok általi uraltság miatt érzett tehetetlenség és tájékozódásra való képtelenség zavarában a New Age kételkedik a nyugati civilizáció eredményeiben. A krízisjelenségeket látva erősödik a katasztrófától való rettegés. Ezzel párhuzamosan a New Age szerzők „prófétai" küldetéssel lépnek fel. Azt hirdetik, hogy a megoldás a Nagy Átalakulás, a New Age, a Vízöntő vagy másnéven Ökologikus kor. Itt majd az ellentétek kisimulnak, egység és harmónia fog uralkodni. GYÖKEREK. A New Age közvetlen előzményének a hippi mozgalom szubkultúráját tekinthetjük, akik kivonultak a fogyasztói társadalomból. Ezen túlmenően — némi egyszerűsítéssel — azt mondhatjuk, hogy a New Age három forrásból merít: 1. az ezoterika széles köréből, 2. alternatív tudományos teóriákból, 3. a különböző vallásokból. — A jelen szorító bizonytalanságában fogódzópontnak érzik az asztrológiát, amelytől a meg- nem-ismerhetők megismerését remélik. Áz asztrológiában vélik megtalálni az új kor bizonyítékát. E tanítás szerint ugyanis, most éljük a Hal korból a Vízöntő korba való átmenetet. A Hal kor Krisztus születésével kezdődött és krisztusian vésetett. A most áttörő Vízöntő kor a spirituális kiigazítás esélyét hozza magával. A New Age nem tisztázza azt a kérdést, hogy az új kor kozmikus konstelláció determinizmusával, vagy pedig az embereknek a New Age mozgalomba való „megtérésével" valósul-e meg. — Gyakran — jellemző módon — visszautalnak az antignózisra. Magukat is úgy tekintik, mint pneumatikus arisztokráciát. A teológiai elemeket teozófiai elemekkel keverik, feloldják a történelmi vonatkozásokat és mindent mítosszá gyúrnak. Az alternatív tudományos teóriák azon alapulnak, hogy a tudomány specializálódása következtében a gondolkodás széttöredezett, ami orientációs vákuumhoz vezetett. A szaktudományok rész-szemlélete a katasztrófa felé sodor. Ezért az „egészet szemlélő", ökologikus és szent gondolkodásra van szükség. Az atomfizikus Fritjof Capra az atomfizika természetképéből és a nagy keleti vallások rendszereiből személyes, misztikus világképet alkotott. (Capra műveiben meg kell különböztetni a természettudós megállapításait a filozofáló értelmezéseitől.) A New Age nem beszél vallásról, hanem vallásairól, bizonyos spirituális összefüggésekről. Marlyn Ferguson könyve egy részének ezt a gondolkodását kifejező címet adta: „Vallástól a spiritualitás felé". A New Age ebben az értelemben akar egységet hozni, és így ez az egység szinkretizmust jelent. Azt az ősrégi vágyat fejezi ki, hogy létrejöjjön egy világ-egység-vallás, amelyben minden eddigi vallás részt kaphat. Isten ebben úgy szerepel, mint az univerzum rendező mátrixa (Ferguson), mint önrendező mechanizmus 113
