Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 2. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE P. NEMESSZEGHY ERVIN JEZSUITA TARTOMÁNYFŐNÖKKEL - Zimányi Ágnes (kész.): 500 éve született Loyolai Szent Ignác
mádon". AII. Vatikáni zsinat óra pedig sok minden megvalósult Luther Márton követeléseiből. Általánossá vált a népnyelvéi liturgia, a Szentírás mindenki számára hozzáférhető, az egyház képe kevésbé intézményes, sokkal inkább a hívek szeretet-közössége..., sorolhatnám tovább a példákat. — A magyar Pázmány Päer neve is egybeforrott a katolikus hit védelmével... Valóban. Pázmány Péter a leghíresebb magyar jezsuita, a toll és a szó mestere, aki a katolikus magyarság szellemi-lelki vezére volt. De említhetnék a magyar jezsuiták közül világhírű csillagászokat, történészeket, matematikusokat, nyelvészeket, Szentírás-fordí- tót; Hell Miksa, Katona István, Káldi György, Faludi Ferenc, Bíró Ferenc, Hunya Dániel, Bangha Béla, Kaszap István és mások nevét. A múlt dicső, de nem szabad, hogy csupán nosztalgikus visszaemlékezésben éljünk. — A sikeres rendet mégis eltörölték negyven évre... Dinamikus apostoli föllépésük következtében a jezsuiták hamar komoly befolyásra tettek szert, nem egyszer a politikai életben is. Sokakban fölkeltették ezzel az irigységet és féltékenységet. A Bourbon és szabadkőműves kormányok, Portugáliából kiindulva, rágalmakkal, üldözésekkel iparkodtak a jezsuitákat tönkretenni. Azzal fenyegetőztek, hogy országaikban megbénítják az egyház életét, ha fönnmarad a rend. A nyomás hatására XIV. Kelemen pápa 1773-ban föloszlatta a közösséget. A nagyobb jó érdekében, „a béke kedvéért" cselekedett így. Nagy Frigyes porosz király és II. Katalin orosz cámő nem engedte meg a pápai rendelkezés kihirdetését, így az országaikban nem lépett érvénybe. Negyven év után, 1814-ben VII. Pius pápa az egész Földre kihirdette a visszaállító rendelkezést. A rend világszerte ismét gyors fejlődésnek indult, de Magyarországon csak lassan, mintegy öt évtizeíd alatt tudott újra virágzásnak indulni. — Reméljük, a mostani újraindulásnál nem lesz szükség ennyi időre... Nagyon reméljük, de az sem várható, hogy hirtelen valami csoda történjék. A helyzet megváltozott ugyan, de a négy évtizedet nem törölhetjük ki az életünkből. Nem kezdhetjük ott, ahol negyven évvel ezelőtt abbahagytuk. Mi már idősek vagyunk és bár vannak fiatalok, képzésük 10—12 évig tart. Lassú kibontakozással számolunk, de talán jobb is így, mert alaposabb lehet az újjáépülés. — Milyen feladatok állnak ma a jezsuita rend előtt? Az utánpótlás kérdése elsőrendű, hiszen ez biztosíthatja rendünk jövőjét. Noviciátu- sunk 15 novíciussal Hódmezővásárhelyen működik, sajnos, nem megfelelő épületben. Egy szobában többen laknak, mert nincsen elég helyünk és, ha jövőre sokan lépnek be, már nem tudjuk őket elhelyezni. Feladataink közé tartozik, hogy próbáljunk valamiként befolyást gyakorolni a katolikus közéletre. Említettem az előbb P. Bangha Bélát, aki annak idején a magyar kultúra és a sajtóapostolkodás terén jelentős hatású volt. Folytatni szeretnénk ezt a munkát, közösen a többi rendekkel és az egyházmegyés papokkal. Jó lenne összehangolni a szerzetesrendek tevékenységét. Néha az a benyomásom, hogy mindegyik rend és egyházmegye külön-külön járja a maga útját, és hiányzik az egységes gondolkodás. Fontos az ökumené is, a testvér-egyházakkal való együttműködés. Számtalan közös problémánk van, melyeket könnyebben megoldhatnánk közös föllépéssel. Az előtérbe került szociális gondokra is utalok. Jelentős rétegződés indult meg hazánkban a gazdagok és az egyre növekvő számú elszegényedett réteg között. Külföldön már számos jezsuita tartományban állítottak föl szociális centrumokat, amelyek elsősorban információ-cserével segítik a szociális problémák megoldását. Hosszútávú feladatunk marad a nevelés, az ifjúsággal való foglalkozás is. Ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy iskolákat, gimnáziumokat tudnánk fönntartani, mert megfogyatkoztak erőink. Szeretnénk világiakat bevonni a munkába. Tudjuk, hogy sok az erre alkalmas ember. Mi vállalnánk a lelki irányítást, a lelki segítséget. 83
