Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tringer László: Párbeszéd a lélek „orvosai” között
nál, gyakrabban tesz bűnnel kapcsolatos kijelentéseket. Emiatt tehát nem kell azonnal depressziót diagnosztizálni. Szükség van arra is, hogy a gyógyító kommunikáció alapelemeit a lelkipásztorok megismerjék. A gyónás a legősibb segítő kapcsolat. Még ráccsal elválasztva, pár perc alatt is hatékony kommunikatív kapcsolat jöhet létre. Ugyanakkor lélektani melléfogások is. Saját tapasztalataim szerint a leggyakoribb probléma az, amikor a bűntudatot a lelkipásztor valódi bűn-tudatként értelmezi, fokozva ezzel a hívő szenvedéseit, amely nemegyszer súlyosabb következményekkel is jár. Nem veszi észre, hogy gyónója a lelkitükör nyelvezetében igazán személyének belső zavarait váltja aprópénzre. Ugyanakkor megfelelő vezetés mellett a lelkipásztor igen eredményes lelki segítséget nyújthat. A gyónás terápiás hatásának elemzésével tekintélyes méretű szakirodalom foglalkozik. Ezek között sok értékes munka akad (ld. pl.: 12.). Ugyanakkor azonban meglepően sok áltudományos banalitás is napvilágot lát. (pl. 13.). Nem javasolom ezért, hogy a gyakorló lelkipásztor szakértő útmutatás nélkül olvasson lélektani irodalmat. Annál is inkább, mert a gyakorlatban elsajátítandó ismereteket könyvből nem lehet megtanulni. Tanulmányunk szellemében fogant kézikönyvek szerencsére rendelkézésre állnak.14 A segítő hivatásokra való felkészítésben a lélektani ismeretek jelentős szerepet játszanak Elsősorban szemléleti akadályai vannak, hogy a papképzésben és továbbképzésben is nagyobb hangsúlyt kapjanak a segítő kommunikációval kapcsolatos ismeretek. Tanulmányom végső célja az, hogy e szemléleti korlátok egyikére, a hamis kompetencia-konfliktusra irányítsam a figyelmet. Jegyzetek: 1. Ezt a rendkívül izgalmas kérdést egy Zapotoczkyval együtt írott tanulmányunkban részletesebben elemeztük. Tringer L—Zapotoczky, H.-G. (1989): A modem lélekgyógyászat és a keresztény hagyomány. Vigília, 54. 516—521. — 2. Rahner, K. (1985): A hit alapjai. Budapest, Rk Hittudományi Akadémia. Ford.: Endreffy Zoltán — 3. Ld. Waigand ]. (1982): A lelkitükrök válsága, „Mai keresztények lelkitükre." A szerző itt egy keresztény ideálhoz viszonyított, pozitív terminusokban megfogalmazott normatív erkölcsi katalógust állít össze, amely a mai hívő gondolkozásához sokkal közelebb áll, mint a hagyományos lelkitükrök — 4. Lásd például az olyan műveket, amelyek Jézus személyiségét elemzik pszichoanalitikus szempontból. — 5. Tények és értékek Szerk: Lányai Mária, (1981) Budapest, Gondolat. — 6. Frank tézisei azok a közös kritériumok, amelyeket minden pszichoterápiás iskola elfogad. Frank, J.D. (1985): Therapeutic components shared by all psychotherapists. In: Mahoney, M.J.—Freeman, A (Eds.): Cognition ana psychotherapy. New York, Plenum Press. — 7. Lonnqmst, ]. (1985): Evaluation of psychosocial treatments. Acta Psychiat. Scand. Suppl. No. 319. 71, 141—150. — 8. Tringer L. (1985): Rogers és a modem lélekgyógyászat. Vigilia, 50. 461—467. — 9. Magyar nyelven lásd Buda Béla kommunikáció szabályszerűségei. (2. kiad.) Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. — 10. Buda Béla: (1978): Az empátia — a beleélés lélektana. Budapest, Gondolat. — 11. Gánóczy S. (1985): A békülés szentsége. Teológia, XDt (3), 144—150. — 12. Ajánlhatjuk például a következő műveket: Schilling, FI. (1975): Die therapeutische Dimension der Busse, München, Bitter, W. (Ed.) (1971): Angst und Schuld. Stuttgart, Klett. Magyar nyelvű tanulmány Keresztes A. (1983): A lelkipásztori beszélgetések lélektanából Vigilia, 48, (9\ 641—655 (I) és 48 (10), 734—741 (II.). — 13. Kirívó példája ennek Werdy P: (1983): A gyónás pszichoanalitikája. Vigilia, 48 (9), 646—649. — 14. Bärenz, R. (1980): Gesprächseelsorge. Regensburg, Friedrich Pustet. — Tringer L. (1991): A gyógyító beszélgetés. Budapest, Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület. 80
