Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 1. szám - A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE A BUDAI CISZTERCI PLÉBÁNIÁN - Sárosi Attila (feljegy.): A Szentlélek nem csordogál, hanem árad
5. Az egyház demokratizálására irányuló követelésnek a szeretet és a szolgálat követelménye is határt szab. A szeretet és a szolgálat, ahogyan Krisztus értelmezi őket, nem demokratikus fogalmak: többről van itt szó, mint demokratikus magatartásról. Ha demokrácián az emberi közösség uralmi szerkezetét értik, akkor az egyház nem demokráca. Nem az, és nem is lehet az, mert az egyházban a hatalom nem a néptől származik, hanem Krisztustól, mivel a nép nem teheti meg önnön magát Isten népévé, s nem önmaga elhatározásából alkot hit- remény- és szeretetközösséget, hanem egyedül Krisztus teszi képessé a hitre, a reményre és a szeretetre, s csak ezáltal alkot egyházi közösséget. „Ezért az egyház nem manipulálhatja lényegi formáját tetszése szerint; azt eleve megszabja számára Krisztus evangéliuma. Ehhez a lényegi formához hozzátartozik az egyházi hivatal is, mely azonban az Újszövetség értelmében a másokért végzett szolgálatként értendő az egyházban” — írja Walter Kasper. ily módon lehetséges, esetenként pedig egyenesen szükséges a demokratizálódás az egyházban, akkor, ha olyan életformának tekintik a demokráciát, mely a lehető legtöbb ember számára biztositja a beleszólás és a meghatározott szintű döntésjogát Maradandó lényegi formájának konkrét kialakításában mindig is történelmileg cselekedett az egyház, A demokratikus minták manapság legalább annyi joggal rendelkeznek, mint korábban a feudális-rendi, az abszolutisztikus és a felsőbbségi- állami formák. Nem annyira a már elért, a már begyakorolt demokratikus formák fontosak és jelentősek, hanem a megkezdett út iránya a lényeges. Reménykedjünk és imádkozzunk, hogy ez ne új megosztottságok és szakadások útja legyen, hanem olyan, amely az egyház testvéribb, közösségileg hordozott és felelőséggel vállalt jövője felé halad. A fordítás alapjául szolgáló mű a Karl Rahner és Otto Semmelroth által szerkesztett „Theologische Akademie” 6. kötete, 88-114.0. Verlag Josef Knecht, Frankfurt am Mán, 1969. (rövidített szöveg, a kiemelések részben a szerkesztőségtől származnak). Fordította: Gáspár Csaba László A TEOLÓGIA BESZÉLGETÉSE A SZENTLÉLEK NEM CSORDOGÁL, HANEM ÁRAD Hol tart a zsinati folyamat a budai ciszterci Szent Imre plébánián? Sokan úgy gondolnak a II. Vatikáni zsinatra, mint egy üstökösre. Szinte előzmények nélkül tűnt fel, fontos határozatokat hozott, aztán 25 évvel ezelőtt befejeződött. Szerencsére vannak olyan keresztény közösségek, akik megértették a zsinat valódi szándékát: az Úr Lelke és a püspökök szolgálata által állandóan meg kell újítani az egyházat, az egész teremtést. Magyarországon az elmúlt évtizedekben többféle megújulási mozgalom vert gyökeret, de talán még egyik sem tudott igazán kibontakozni, sok gyümölcsöt teremni. Paskai László bíboros úr 1988-ban meghirdette az esztergomi zsinatot. Történt-e valami ezügyben egyházközségi szinten; s egyáltalán mit jelent a zsinati folyamat? Ezekre a kérdésekre keresünk választ az egyik budai plébánián. 23
