Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)

1991 / 4. szám - KÖRKÉP - Heller György: Mint Eger a török után… (A magyar egyház és a távolállók viszonyának kilátásai)

sokkal csekélyebb — kemény vallásellenes magtól kezdve, a nagy közömbös tömegen, a jószándékú keresőkön, a vasárnapi és az elkötelezett keresztényeken át az egzaltált ra­jongókig mindenféle árnyalat megtalálható. Úgy vélem tehát, hogy a „távolálló" foga­lom a legkevésbé sem egyértelmű kategória, sőt a távol- és nem-távolállók között is fo­lyamatos az átmenet. A MAI MAGYAR EGYHÁZ. Tudjuk: „Ecclesia semper reformanda"; Krisztus egyházát gyarló emberek alkotják. Az egyháztörténelem voltaképpen az emberi gyarlóság és az isteni kegyelem harcának története. Nem volt ez másképpen magyar egyházunk utolsó négy évtizede alatt sem. Az első időszak pörölycsapásai alatt, majd az azt követő idő­szak alamuszi fojtogatásai következtében a hazai egyház sorvadt, zsugorodott. A hierar­chia és a megmaradt hívek között akadtak hősi hitvallók, de akadtak gyengék is. Ezen túlmenően azonban két felfogás küzdött egymással: a vértanúságra is készek és az egy­házat kompromisszumokkal átmenteni igyekvők tábora. Itt most ne vitassuk, kinek volt nagyobb igazsága, hiszen mindkét koncepció végig kíséri az egyháztörténelmet. Mindenesetre magyar egyházunk — bár megfogyva és megtörve — valóban túlélte a zord időket, azonban a hierarchia és a hívek egyes csoportjai meglehetősen elidegened­tek egymástól. A templomoknál is jobban ürültek a szemináriumok (már amelyik egyál­talán megmaradhatott). Ezzel párhuzamosan teológiát végzett világiak serege jelent meg. A zsinati szellem legföljebb az állam által szinte hermetikusan elzárni igyekezett egyház ablakrésein szivároghatott be: itt is érvényesült az üldözött egyházak általános jellemvonása, a múlt dicsőségét őrző konzervativizmus. Ugyanakkor új idők új jelei is jelentkeztek: éppen az elnyomás elleni védekezésként szaporodtak a kiscsoportok; ezek tagjait kevéssé kötötték a hagyományok, sőt nem egyszer ellenségesen szemlélték egy­mást a hierarchia egyes, talán állami nyomás alatt is konzervativizmusra hajló tagjaival. Az egyházon belüli szektásodás jelei voltak észlelhetők. A 40 év utolsó időszakában már a világegyház különböző lelkiségi irányzatai is terjedni kezdtek magyar földön. Napjainkban elmondható, hogy a magyar egyház — jóllehet összezsugorodva és legyen­gülve — de él, és (Gyulay püspök legendássá vált hasonlatát használva) mint egykor a ha­lottnak hitt Szent Sebestyén, szolgálatra jelentkezik. Ez az egyház azonban nem a 40 év előtti egyház; tagjainak egyre nagyobb része másképpen éli meg hitét, mint apáik és anyáik. A TÁRSADALOM ÉS AZ EGYHÁZ KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ÉS AZOK FEJLŐ­DÉSÉNEK DINAMIKÁJA. Nemrég egy roppant érdekes — vallásszociográfiai jellegű — filmet mutatott be a Magyar Televízió. Három elkötelezett vallásos családot, három különböző világot láthattunk. E három család a vallás három különböző modelljét kép­viselte, s ezek a modellek alkalmasak arra, hogy — a „távolállók" és az egyház mai ma­gyar vonatkozásában végzett áttekintése után — egyházunknak s kissé tágabban is ér­telmezve a magyar kereszténységnek a távolállók megnyerésével kapcsolatos kilátásait elemezhessük. Az első tévés család Ray Tamás — a politikában is szereplő zsidó rabbi — családja volt. A család tagjai zsidó mivoltukat és hitüket egyetlen impozáns monolitikus tömbként él­ik meg. A hagyományos külsőségek is rendkívül jelentősek, mert azok Isten választott népe összetartozásának tudatát tartják ébren. Ez a magatartás természetesen a zsidóság­ban a legkézenfekvőbb, de — mutatis mutandis — bizonyos történelmi adottságok kö­zött élő keresztény egyházakon belül is előfordul. Ilyen vonásokat mutat a lengyel kato­likus egyház, méginkább az erdélyi magyar egyházak és az örményországi monofizita egyház. Egy ilyen — jól megerősített várost eszünkbe juttató — mentalitás nem lehet vonzó pluralista társadalmunknak az egyháztól távolállókra, azért ez a modell — min­den tiszteletreméltósága ellenére — alkalmatlan a társadalom megnyerésére. A tévé által bemutatott második család tagjai az egyik — manapság sikeresen terjeszke­dő szekta tagjai. A férj és feleség egyszer már hitetlenekként összeházasodtak, két gyer­mekük is született, majd a házasság széthullt, s a felek mindegyike megjárta a legkülön­244

Next

/
Thumbnails
Contents