Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 4. szám - KÖRKÉP - Heller György: Mint Eger a török után… (A magyar egyház és a távolállók viszonyának kilátásai)
csodálná, ha a nyüszítve szenvedő ember egy óvatlan pillanatban odavonszolná magát és kiugranék az ablakon. Ám e helyett a beteg tóié az Úr vacsoráját. És így imádkozott Uram, ha akarod, megmented a lábam, és elveszed kínjaimat, ám ha nem, legyen meg a te akaratod. Műtét után —> mert a másik lábát is levágták — még jobban szenvedett, ám egy trombus (vércsomó) elérte a szívét és pillanatok alatt halt meg — hazament. Előtte így búcsúzott a lelkésztől: Vagy hazamegyek, vagy Haza megyek. * A jézusi engedelmességgel zökken csak bele újra és újra az életünk Isten Rendjébe, a mindenség ritmusába. — Ahogy a kisiklott villamost előbb fel kell emelni, hogy azután sínre tehessék, hogy foigalmat akadályozó helyett ismét forgalmat bonyolító lehessen, úgy emelkedhetünk mi is föl a kimondott „Igen" Atyámmal, a „legyen meg a Te akaratoddal", hogy ismét „sínre" kerülhessen az életünk, Á RENDBEN megtehesse az útját — Isten akarata szerint és másokat szolgálva. Minden kimondott igenünk fölfelé, válasz is Isten legnagyobb igenjére: Jézus Krisztusra — lélekből fakadó köszönöm. Köszönöm Atyám, hogy Benne reám is igent mondtál. Sőt: jelentkezés is minden kimondott igenünk fölfelé: várom újabb parancsaidat, útmutatásodat: Szólj Uram, hallja a te szolgád. Nem véletlenül következik az Úr imájában a jöjjön el a Te országod után a „legyen meg a Te akaratod". Hiszen ez a kérés: Jöjjön el a te országod (királyi uralmad) — ösz- szeesküvés önmagunk ellen — Istennel; s ha ezek tán így folytatjuk: legyen meg a te akaratod: ez már jelentkezés szolgálatra; Jézus-féle szolgálatra: RENDelkezésedre állok Istenem, s RENDelkezésedre állok embertársam. Heller György MINT EGER A TÖRÖK UTÁN A magyar egyház és a távolállók viszonyának kilátásai A hagyomány szerint a csaknem egyévszázados török uralom után az 1687-ben felszabadult Egerben visszamaradt török lakosság zárt tömbben kereszténnyé lett (e sorok írójának is volt Egerből származó, törökös vezetéknevű és külsejű, jámbor keresztény ismerőse). Általános történelmi — sőt sokunk által megélt saját — tapasztalat, hogy nagy sorsfordulók után a társadalom mintegy átprogramozódik. így történt az elmúlt 40 évben; de így történik-e ez ma és majd holnap is? Úgy gondolom, bizonyára újra így lesz. Más kérdés azonban az, hogy mit jelent ez a magyar katolikus egyház, tágabban értelmezve a magyar kereszténység vonatkozásában; mit jelent ez egy olyan országban, ahol e bizonyos 40 év alatt nemcsak Krisztus örömhíre szorult vissza a kiürülő templomok küszöbe mögé, nemcsak a kereszténységből az általános műveltségbe diffundálódott fogalmak, tényismeretek hullottak az ismeretlenség homályába (egyik lányom tanárnőjétől nagy meglepetéssel értesült arról, hogy Jézust kosárban halászták ld a Nílusból...), hanem az erkölcs alapjai is összeomlottak. Ha tehát felvetett kérdésünkre keressük a választ, akkor a következőket kell vizsgálat tárgyává tennünk — milyen a mai magyar társadalom? — milyen a mai magyar egyház? — milyenek a társadalom és az egyház közötti kapcsolatok s azok fejlődésének dinamikája? 242
