Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)

1991 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gerhartz, Johannes Günter - Gáspár Csaba László (ford.): Demokratizálás az egyházban

nyékre menne vissza. Az intézmények történelmi fejlődése arról tanúskodik, hogy a múltban a konkrét megvalósulási formák sokasága létezett, minek folytán ma is le­hetséges és a jövőben is elgondolható lesz új és új formák, változatok kialakítása. Ezek szerint sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy — miként egyáltalán az egyház egészében — ezekben az egyes intézményekben is az isteni és az emberi adottsá­gok alkotnak egyetlen egészet. Isten akarata és igéje emberi-történelmi módon konk­retizálódik bennük és ebben az értelemben egyidejűleg fakadnak isteni és emberi jogból, továbbá egyszerre változtathatatlanok és változtathatóak. Itt is az isteninek az emberibe való inkamációjának elvével találkozunk, annak az inkamációnak a hatásá­val, amely Isten Krisztusban való emberréválása óta az egyház és az üdvösség ere­dendő alapstruktúrája. II. Demokratikus formák kidolgozása: gondolatok és tézisek az egyház de­mokratizálásához Ha mármost konkrétan kérdezzük, miként és milyen mértékig építhetők föl gyakorla­tilag illetve aktiválhatóak demokratikus formák az összegyházban, az egyes helyi gyülekezetekben vagy egyházmegyékben valamint a különböző közösségekben — legyenek azok helyi közösségek vagy egyesületek és szervezetek -, úgy az egyházi demokratizálódás követelménye végül erre az egyetlen kívánalomra vezethető vissza: ismerjék el a valódi közös megbeszélés és közös döntéshozatal jogát, s te­remtsék meg a szükséges intézményi, valamint — ami talán még sürgetőbb — a tudatformálásbeli előfeltételeket. E követelmény kapcsán eleve néhány előzetes fönntartással kell élni. 1. Hogy milyen konkrét formát ölthet a demokratikus eszme az egyházban, azt nem lehet egyszerűen más mintákból átvenni. Ennyiben félrevezető az alkalmazott terminológia. Minden egyes csoportképződmény — legyen az politikai társadalom, szakszervezet, egy üzem vagy egyetem — a demokrácia más és más, az adott kép­ződmény sajátosságaihoz, mindenkori eredetéhez és jellemző céljához igazodó alakjával és formájával rendelkezik. Ez az egyházra is érvényes, mégpedig kiemel­ten. Alapvető különbség uralkodik ugyanis a világi és egyházi rend között. Ez utóbbi lényege, hogy éppenséggel nem olyan közösség, mely az emberek szabad elhatá­rozásából jön létre, hanem az Úr által megalapított hitközösség. 2. Nem lehetséges valamiféle demokratikus egyházat teoretikusan és a sokrétűen különböző konkrét adottságoktól függetlenül, mintegy az íróasztal mellett megtervezni. A demokratikus egyházi alkotmányt nem lehet a priori megszerkeszteni. Ehhez még túlsá­gosan erősek és tartósan hatnak az előzetes társadalmi adottságok. Csak a fejlődés, az élet vagy, ha úgy tetszik, a gyakorlat mutathatja meg, mi realizálható, mi hasznos. Ehhez jön még, hogy az egyházban — .forrt” csakúgy, mint „lent” — először is ki kell bontakoz­nia annak, amit .demokratikus érzületnek” nevezhetnénk, annak a szellemnek, melyből az intézmény ezen formája él. Márpedig ennek megvan a maga érlelődési ideje, kivált az egy­házban, ahol minden mélyen a hitben gyökerezik, kevésbé gyakorlatias és egészen más dimenziókban mozog. 3. Mindenekelőtt attól kell őrizkedni, hogy egy új, bár demokratizált, de ismét csak „kész”, egyszer s mindenkorra érvényes tekintélyi struktúrát akarjunk kiépíteni. Ez le­hetetlen. A történelem és a vele szükségszerűen adott változás tovább fog haladni. Csak azon lehet munkálkodni — már amennyire ez egyáltalán lehetséges —, hogy olyan struktúrákat teremtsünk, melyek ön mag üktől és intézményesen biztosítják saját továbbfejlődésüket és mindenkor nyitottak a szükségessé váló változásokra. Ezeknek a fönntartásoknak a fölsorolása után immár néhány utalást is megfogal­mazhatunk azzal kapcsolatban, hogy milyen is lehetne az egyház és közösségeinek „demokratizálása”, és miként haladhatna előre ez a folyamat. 1. Horizontális és vertikális információ, közös véleményalkotás és ezzel az egyházi sajtónak mint a kölcsönös információ és a nyilvános véleményalkotás valódi orgánu­18

Next

/
Thumbnails
Contents