Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 3. szám - KÖRKÉP - Kopp Mária - Skrabski Árpád: A deviáns magatartásformákról
anyagi tartalékok teljes hiánya. A 60 év felettiek több mint fele egyáltalán nem jár társaságba, több mint a fele nem olvas regényt, csak 3%-uk sportol. Talán az amerikai örökifjú öregek sem ideális példák, mindenesetre a különbség szinte sokkoló —, hiszen nyugaton és a fejlett országokban az idősek hobbijainak, utazásának, felüdülésének biztosítása igen komoly társadalmi feladat. Az első konkrét javaslatunk tehát, amelyben a lelkipásztoroknak komoly szerepe lehet, olyan tudatos társadalmi fellépés megtervezése, amely az idősek céljait, helyét, az általuk képviselt értékek felmutatását igyekszik helyreállítani. — A továbbiakban néhány olyan összefüggést emelünk ki, ami a felmérés adatainak többváltozós elemzéséből következett. Faktoranalízis és ún. lépésenkénti regresszióanalízis segítségével megvizsgáltuk, hogy az egyes lelki-magatartási zavaroknak melyek a legszorosabb háttértényezői. — A 20 évnél fiatalabbak között a depressziós, neurotikus tünetek az öngyilkossági kísérletek hátterében is a legfontosabb tényező, hogy szülőjére sem számíthat nehéz élethelyzetekben. A megkérdezett fiatalok egyötöde mondta, hogy valóban nem számíthat szüleire. — Ez a helyzet pontosan megegyező arányban áll a súlyos érzelmi-magatartászavaraikkal. Aki szülőjére komolyan számíthat, annak sokkal inkább vannak életcéljai, kevésbé panaszkodik lehangoltságról, szorongásról, kevésbé követ el öngyilkossági kísérletet, kevésbé érzi ellenségesnek a környezetét, szignifikánsan kevesebb közöttük az alkoholfogyasztás miatti és az egyéb büntető eljárás. Érdekes módon a szülőkkel való rossz kapcsolat önmagában egyedül a büntető eljárásokkal kapcsolatban szerepel. A céltalanság, lehangoltság, szorongás, öngyilkossági kísérletek szempontjából, bár kevésbé fontos faktorként, de szerepel az is, hogy az illető a rokonokra sem számíthat. A barátokkal való jó kapcsolat jelentős mértékben a céltalanság, lehangoltság, depresszió ellen véd. Ez meglepő, mert bár a fiataloknál meghatározó a kortársi csoport, ennek ellenére a lelki magatartászavarok kialakulásában a családi és a rokonsági kapcsolat az alapvető. Valamennyi vizsgált tényező közül a szülőkkel való rossz kapcsolat hozza létre a jövő reménytelen, negatív szemléletét. A megkérdezett fiatalok 22%-a mondta, hogy nem számíthat szüleire nehéz élethelyzetben, 21%-uk azt, hogy jövőjét reménytelennek látja, és ez a két csoport majdnem teljesen egybeesik. A devianciák megelőzésének alapvető — talán már közhelynek ható, de elégszer nem hangsúlyozható — lépése a család szerepének hangsúlyozása. A tágabb család, a nagyszülők, a rokonság szerepe is igen fontos a devianciák különböző formáinak megelőzésében. A lelkipásztoroknak fontos feladata a családi ünnepek, összejövetelek támogatása. Az ellenséges beállítottság szerepe A következő tényező, amely a szorongásos, neurotikus tünetekkel és a céltalansággal, depresszióval igen szoros kapcsolatban áll, az ún. ellenséges beállítottság. Az ellenségesség azt jelenti, hogy az illető véleménye szerint az emberek általában aljasak, önzőek, és csak ki akarják használni a másikat. Éz a beállítottság a megkérdezettek egyharmadára jellemző, és igen szoros, negatív kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire számíthat szüleire, esetleg rokonaira. Az ellenséges beállítottság és a céltalanság az a két legfontosabb lelki tényező, amely ellen véd a család, ha a szülőkre komolyan lehet számítani. Az ellenségesség szerepével kapcsolatban nagy nemzetközi összehasonlító felmérések bebizonyították, hogy a szívinfarktus szempontjából ez a legfontosabb veszélyeztető tényező. így például a Japánban élő japán férfiak között a szívinfarktus miatti halálozás hat-nyolcszor alacsonyabb, mint a legtöbb észak- és középeurópai országban — közöttük ugyanis igen alacsony az ellenséges attitűd. Ezzel szemben az Egyesült Államokban felnevelkedő japán férfiak között már lényegesen gyakoribb a szívinfarktus —, a többváltozós elemzések első helyen az ellenségesség attitűdjének emelkedésére tudnak rámutatni. Felmérésünk szerint az ellenségesség a lelki magatartászavarok szempontjából is meghatározó. A kereszény szellemiségnek, meggyőződésünk szerint, legfontosabb szerepe az lehet, hogy az ellenségesség helyett a kölcsönös elfogadást viszi be a társadalomba. Ha elgondolkozunk azon, 172