Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)

1991 / 3. szám - KÖRKÉP - Kopp Mária - Skrabski Árpád: A deviáns magatartásformákról

hogy mi lehet az oka annak, hogy a statisztikát vezető országok közül a mai magyar társadalomban miért legmagasabb, vagy nagyon magas a lelki-magatartási zavarok ará­nya, talán a lépten-nyomon tapasztalható ellenségességet tudnánk megnevezni, mint legfőbb tényezőt. Hevenesi János jezsuita atya ezt a gondolatot így fordította a visszájá­ra: „tehát a szeretet, az irgalmas jóság a fizikai, biológiai értelemben vett szív legalapve­tőbb érdeke, éltetője. Vagyis, az emberi szív a szeretetnek valamiféle »megtestesülése«, »reálszimbóluma«. A skolasztika nyelvén: a szívnek a szeretet effektus formálisa... — Mindezt a Jézus Szíve tisztelet távlatából nézem. Ha egyszer »Isten a szeretet« (ljn 4,8), s a szeretet és a szív ilyen mélységes kapcsolatban van, akkor ennek a szeretetnek meg­testesülése, reálszimbóluma nemcsak Jézus személyisége úgy általában, mégcsak nem is embersége, hanem igenis a fizikai szíve. Ez indokolja Jézus fizikai-biológiai szívének nemcsak teológiailag nyilvánvalóan imádásra-méltóságát, hanem ezen túlmenően egé­szen különleges tiszteletét is. Isten reánk áradó szeretetének e szív szerető kultuszán át való viszonzását..." A diszfunkcionális attitűdök szerepe Az attitűdök — beállítottságok — további csoportja éppen ellentétes módon áll kapcso­latban egyrészt a depresszióval, lehangoltsággal, szorongással, — másrészt az öngyil­kossági kísérletekkel. — Az Aaron T. Beck féle kognitív elmélet szerint azok lesznek na­gyobb valószínűséggel depressziósok, szorongóak, akiket ún. diszfunkcionális attitűdök jellemeznek. Az országos felmérés szerint a szorongó, neurotikus tünetekről panaszko- dók között valóban gyakoribb a „perfekcionizmus attitűd", azaz hogy mindent, amit tesznek, minden részletében a lehető legtökéletesebben akarják elvégezni, és ha ez nem sikerül, nagyon negatívan értékelik saját magukat. — Hasonlóképpen azok, akik jövőjü­ket kilátástalannak látják, lehangoltak, fokozottan vágynak külső elismerésre, szere- tettségre, — ezért fokozott teljesítményt várnak el saját maguktól. A „külső kontroll" jel­lemzi őket, tehát általában úgy ítélik meg, hogy az események történnek velük, nem pe­dig ők irányítják saját sorsukat. Ha valaki túlságosan sokat vár el saját magától, saját magát mindig elérhetetlenül magasra állított mércéhez viszonyítja, nyilván gyakrabban ítéli saját viselkedését negatívnak — és ez a szorongó, depressziós állapot kialakulásá­nak egyik legfontosabb összetevője. Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy ezek az ún. diszfunkcionális-attitűdök az egyén számára kórosak lehetnek, ha nem képes teljesíteni a magával szemben támasz­tott fokozott elvárásokat, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a teljesítmény, a precizitás, — az elvárásokhoz való alkalmazkodás igen fontos hajtóereje az emberi létnek és a társada­lomnak. — Igen érdekes, hogy az öngyilkossági kísérletek, az alkoholfogyasztás miatti ön­büntetés épperi negatív irányú kapcsolatban áll a fenti attitűdökkel. Azok között ugyanis, akik öngyilkosságot kíséreltek meg, sokkal alacsonyabb a külső elismerés igénye, a szere- tettség igénye, a teljesítmény igénye, és nagyobb mértékű „autonómia" jellemzi őket. Ok úgy gondolják, hogy nem a külső körülmények határozzák meg, mi történik velük. A fenti kétféle, ellentétes beállítottság jól mutatja, hogy milyen nehéz a nevelők felada­ta. Rajtuk múlik, hogy a gyermek „énideálja" milyen magas mércét állít majd számára, minden egyes élethelyzetben. — Ha irreálisan magas ez a mérce, a „tanult tehetetlen­ség" állapota alakulhat ki, mikor saját magát negatívan, értéktelennek, alkalmatlannak minősíti az ember. De legalább ilyen súlyos és a magatartási, viselkedési zavarok szem­pontjából meghatározó, ha nem alakul ki „egyértelmű mérce", amelyhez a gyermek vi­szonyítani tudja minden pillanatban saját viselkedését. Az öngyilkossági kísérletek további összefüggései Az öngyilkossági kísérletek legfontosabb tényezője, hogy az illető családban fordult-e elő öngyilkosság. Akiknek az apja öngyilkosságot követett el, azoknak 61%-a szintén megkísérli az öngyilkosságot. Ezekre a családokra fokozottan kellene odafigyelni. — Többféle magatartászavar együtt is előfordulhat. így a balesetokozás és öngyilkosság 173

Next

/
Thumbnails
Contents