Teológia - Hittudományi Folyóirat 25. (1991)
1991 / 2. szám - KÖRKÉP - Gründel, Johannes - Szász István (ford.): Bűn - bűnhődés - büntetés
Az Újszövetségben Jézus örömhíre Isten megbocsátó szeretetének üzenetét jelenti mindazok számára, akik készek a megtérésre és megkísérlik újjáformálni életüket. A bűnhő- dés, a vezeklés célja lényegileg itt is a kiengesztelés. Teológiai szempontból nézve tehát a büntetés mindig a jövőre irányuló aktus: Isten nem a bűn elkövetőjének halálát, hanem megtérését akarja, és azt, hogy éljen. A büntetést ezért annak reménye kiséri, hogy a bűnt elkövető megtér, lemond a meglévő és további jogtalanságról, és visszatér a közösségbe, mely a vétkes cselekedet által károsodást szenvedett. Ez nézőpontból szemlélve a keresztény ember számára a bűnhődés elsődlegesen a kiengesztelés eszköze, nem pedig a megtorlásé, a bosszúé. Persze egy olyan világban, ahol még jogtalanság, bűn és vétek uralkodik, bizonyára nem lehet lemondani a büntetésről. Ily ábrándos elképzeléssel kapcsolatban már Luther Márton rámutatott arra, hogy a világ szerkezetét, felépítését figyelembe véve nem járható út a büntetésről való lemondás és a teljes megkegyelmezés a bűn elkövetőjének. Az evangéliummal kormányozni a világot annyi, mint szabadon ereszteni a bestiákat! — Mégis, abban kétségtelenül igazuk van az álmodozóknak, hogy épp egy humánus vagy kimondottan keresztény közösségben határozottabban jelen illenék lennie Isten irgalmassága és türelme gondolatának — különösképpen a büntetéssel sújtott, s a közösségbe visszafogadandó ember iránt. Ám a keresztény Nyugat történelmében mindenek előtt a megtorlás, a bosszú gondolata — és gyakorlata — elfedte a kiengesztel(ődlését. A bűnhó'dés és büntetés hagyományos értelmezése Világi, elsődlegesen társadalmi perspektívában a büntetés a közösség jogtalan cselekedetre adott válaszaként, reakciójaként jelenik meg. A büntetésnek azonban nem — legalábbis nem elsődlegesen — a megtorlás a célja. Egy értelmetlen bosszú sem a vétkes, sem pedig a társadalom javát nem szolgálná, ráadásul megsértené az emberi személy méltóságát. A büntetés elrettentő hatása — akár egyéni, akár általános megelőzés céljából alkalmazzák azt — vagy javító funkciója is meglehetősen kétséges. Ezért abban a kérdésben, vajon egy bűncselekmény büntetés alá eső-e vagy sem, a vétkes magatartás társadalmi veszélyessége a mérvadó, nem pedig a bűnös tett mint olyan, erkölcstelensége. A büntetés célja tehát elsősorban az egyén és a társadalom védelme mások bűnös cselekedeteivel szemben. Habár nem minden vétket kell megbüntetni, mégis szoros kapcsolatban áll egymással a vétek és a büntetés. Csakis súlyosan társadalomkárosító, vétkes magatartást szabad büntetéssel sújtani. A büntetés tehát vétket feltételez. Amennyiben a tettes nem tehető felelőssé jogtalan tettéért, úgy — noha intézkedések történnek a sértett jogainak helyreállítására — megbüntetése elmarad, és legföljebb biztonsági intézkedésekre kerülhet sor. A vétek alapvető meghatározó jelentőségű a büntetés számára. Ámde szabályzó, regulativ szerepe is van a büntetés kiszabásakor: a büntetés nagysága soha nem lépheti túl a vétekét. Á büntetés mértékének nem kell feltétlenül a vétekéhez igazodnia, hanem annál — a körülményeket figyelembe véve — csekélyebb is lehet. A vétek súlyossága csupán a büntetés felső határát jelöli ki világi téren. Pusztán óvintézkedést a hatóság csak akkor rendelhet el, ha nincs fölróható vétek, de igenis van általános veszélyeztetettség és ha a köz érdeke úgy kívánja. A megtorlás gondolata egészen napjainkig a katolikus teológiában is döntő szerepet játszott a büntetés értékelésekor, sőt, esetenkén azt a büntetés legfőbb céljának tekintették. Az emberi és állami autoritást minden további nélkül a büntető Isten tekintélyével párhuzamos módon, annak nagyságával azonosként tételezték, miközben nem az irgalmas és megbocsátó Istent bemutató keresztény istenkép került előtérbe, hanem uralkodó maradt az igazságosság Istenének alakja. Egy ilyeténképpen legitimált efajta értelmezése társadalmi téren még elfogadható, vallási-teológiai területen azonban jószerével eltorlaBűnhó'dés és büntetés az Újszövetségben 94
