Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Blanckenstein Miklós - Brückner Ákos Előd - Tomka Ferenc: Lelkipásztori tervezés - koordinált lelkipásztorkodás
TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK LELKIPÁSZTORI TERVEZÉS - KOORDINÁLT LELKIPÁSZTORKODÁS Az Országos Lelkipásztori Intézet (ÖLI) egyik jelentős feladata a lelkipásztori munka koordinálásának megkezdése, illetve távlatban országos lelkipásztori program kidolgozása ennek előterjesztése a Püspöki Kar számára. Ezen az úton az első lépést tette meg az ÖLI, amikor 1989. XI. 22-re mintegy 30 plébánost hívott meg egy találkozóra az ország különböző egyházmegyéiből, illetve különböző típusú plébániákról. - A talákozón mindenekelőtt erről volt szó, hogy a kevéssé összehangolt, közös munkához kevéssé szokott magyar lelkipásztorkodás koordinálásának első lépése lehet, ha a megjelentek elkezdik az összehangolt munkát akárcsak egyetlen területen, mert ily módon kikísérletezhetik a koordinált munka módját, és tanúságot tesznek annak lehetőségéről. (Hangsúlyozottan szó volt arról is, hogy a találkozóra való meghívás egy bizonyos számú lelkipásztort ért el, de a munkában való részvételre az ÖLI szeretettel vár mindenkit, aki annak feltételeit vállalja a magyar egyház javára!) A találkozó bevezető szavai az összehangolt munka jelentőségét hangsúlyozták, majd meghívták a jelenlevőket, hogy vállalják a koordinált munka „kísérletét”, vállalják, hogy közösen kidolgozzák-kikísérletezik a zsinat utáni szellemben működő lelkipásztorkodás modelljét. - A következő előadó az összehangolt munka első területéül - többekkel való előzetes konzultáció után - a szentségi lelkipásztorkodást ajánlotta, hangsúlyozva, hogy az elválaszthatatlanul kapcsolódik a közösségi lekipásztorkodáshoz. A rövid témamegjelölő bevezető előadásokat, hosszú közös munka, tapasztalatcsere, csoportbeszélgetés követte. Alábbiakban közöljük a nap végkövetkeztetéseit, illetve jegyzőkönyvét, amely ilyen (bár a jegyzőkönyv törvényének megfelelően töredékes) formájában is remélhetőleg képet ad a történtekről, az induló munkáról, illetve alkalmas lehet arra, hogy az érdeklődőket meghívja a munkában való részvételre. I. A kísérleti vagy modell plébániák jelentősége A magyar egyháznak pótolhatatlan szüksége van lelkipásztori tervezésre, programra. Ennek hatékony eszköze lehet, ha a találkozóra meghívott lelkipásztorok vállalják, hogy a jövőben, időről időre közösen megbeszélt terv szerint dolgoznak (ill. sajátos módon összehangolják munkájukat egy-egy megbeszélt területen). E közös munka önmagában és eredményeiben egyaránt meghívás és útmutatás lehet a magyar papság számára az összehangolt munkára, ill. a kikísérletezett, bevált lelkipásztori utak követésére. (Természetesen célunk, hogy minél több lelkipásztor társunkat kapcsoljuk be ebbe a közös cselekvésbe.) II. A szentségi lelkipásztorkodás és a közösség (Első témánk és munkaprogramunk) A) A közösség jelentősége Tézisünk: a szentségi lelkipásztorkodás akkor lesz hatékony, ha létezik ifjúsági, 116
