Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Bernolák Éva: Lesz-e ismét Ward Kollégium?
is kézről kézre, és lett a hitre kiéhezett gyermekeink, unokáink szellemi-lelki tápláléka -, fűzték tovább a sort. Mindvégig emlékezünk a köztünk élt Szunyogh Xavér Ferenc OSB liturgikus szellemére és mérhetetlenül derűs humorára. Dr. Naszály Emil 0. Cist. morális óráin magunkba szívott szentbernáti világosság mutatta számunkra a konkrétan járható utat, és nagyfokú emberszeretetének tovább sugárzása melegítette fel körülöttünk az egyre hidegülőbb valóságot. Lenyűgözött mindannyiunkat dr. Meszlényi Antal hatalmas tudása az egyháztörténeti órákon. De felejthetetlen maradt számunkra dr. Pántol Márton is, aki szenvedélyes szeretettel és imponáló tudással tanította tárgyát, a liturgikát. „Dr. Király Ilona angolkisasszony a latint tanította” - mondja Szappanos Ilona. „Elsősorban Ő vállalta az államosítások után a képző vezetését, működését. Ebben az időben Ward Mária példájának, lelkiségének kisugárzása döntő jelentőségű volt. Ez a kis csoport élte Szent Pál kérését: „Kérve-kérlek az Istenre és Krisztus Jézusra... hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan” (2Tim 4,1-2). Ti csak teológiai tárgyakat tanultatok? „Ó dehogy! Felkészítésünk kettős szálon folyt” - magyarázta dr. Bogyay Mária. „A teológiai ismereteket gyakorlati szempontok szerint csoportosították. A tudományból is csak azt és annyit, ami hátteret, mélységet és tartalmat nyújt a gyakorlati munkához. A cél volt: korszerű pedagógiai műveltséggel és gyakorlattal rendelkező katechéták képzése!” A katekétai órákat Németh Anna tartotta. Sugárzott belőle az egész lényét összefogó fegyelem, és a kiegyensúlyozott ember derűje. Mintaszerű tanítási vázlatai, a tanulók sokirányú felkészítését segítő előadásai, a próbatanítások bírálatai szakmailag és emberileg is biztos eligazítást nyújtottak.” Dr. Marczell Mihály atya gazdag érzelemvilága, sodró erejű retorikája élménnyé tette az elméleti, általános pedagógiai órákat. „Na, de ne hagyjuk ki a sorból Csorda Romána nővért se” - szólt bele újból Czike Mária -, „akivel féltem összetalálkozni a Szerb utca sarkán, nehogy a 'laudetur’-ból szolmizálás legyen!” Ó, a drága Romána nővér!- rohantak meg engem is az emlékek. Neki köszönhetem zenei műveltségemet, a magyar népzene szeretetét, de azt is, hogy annyi év után nem vagyok néma az éneklők között. Mindennek a csodálatos munkának hogyan lett vége? „Egyszerűen, mint ahogy akkor szokásban volt” - számolt be az eseményekről Monostoriné, Vince Éva. „1952 nyarán megjött a parancs: a kollégiumot be kell zárni! Nem oszlatták fel, nem szüntették meg, egyszerűen bezárták a kaput. Megpróbáltunk mindent, de hiába. Természetesen elhatároztuk, hogy tanulmányainkat folytatjuk egyénileg, kis csoportokban, házaknál. Előadások helyett konzultációkon számoltunk be a mellettünk kitartó, a veszélyt is vállaló tanárainknak. Még vizsgáztunk is! Hiszen nem a hivatalos bizonyítvány volt számunkra a fontos, hanem a munkánkhoz kellett a segítség: mert dolgoztunk, igyekeztünk menteni, ami, illetve aki menthető volt. Aztán 1955-ben letartóztatták máter Királyt, és néhány nappal később én következtem.” „Mi legyen tovább? Újra kezdhető mindez?” - tette fel a kérdést a gyakorlatias, jó szervező Miklós atya. „Hiszen az ott végzett legutolsó évjárat is már a hatvanas éveit tapossa! Közben megváltoztak a viszonyok, az emberek, a lehetőségek. Hogyan tudnánk előteremteni épületet? - felszerelést? - és mindazt, ami egy ilyen nagy hírű, magas színvonalú hitoktatóképző megindítására szükséges? Mert, hogy újjá kell éleszteni, és folytatni kellene ugyanúgy a munkát, az nem kétséges. Az elhangzottak alapján világos, hogy csak ilyen alapokra lehet felépítenünk korunk hitoktatásának emberi feltételeit.” „Igen!” „az első lépéseket már megtettük” - adta meg a felvilágosítást Bányay Mária angolkisasszony. „Bejegyzésünk folyamatban van. Augusztus elején levelünkkel felkerestük a művelődésügyi minisztert és bejelentettük terveinket. Ezek között a Ward Kollégium is szerepel. Amint megkapjuk Intézetünk bejegyzését, azonnal az illetékes szervekhez fordulunk, akik jelenleg használják Váci utcai kolostorépületünket. Óvoda, néhány általános iskolai osztály, napközi otthon is terveinkhez tartozik. így a Hitoktatóképző gyakorló területe megoldott lenne. 61
