Teológia - Hittudományi Folyóirat 24. (1990)
1990 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Győrváry Edit: Hogyan lesz a szentségi felkészítés a keresztény közösség élő tagjává
baknak 2-3 napos együttlét keretében tartjuk meg ezeket, egy-egy dunántúli plébánián. A 15 éven felüliek számára az utóbbi 5 évben Püspökszentlászló volt a lelkigyakorlatos tábor helye. Ezeket a táborokat megelőzi egy 2-3 napos előkészítés, melynek során a lelkész, a hitoktató, az ifjúsági vezetők és a segítséget nyújtó felnőttek közösen megbeszélik a lelki, szellemi és játék programokat. A táborok elsődleges célja a felüdülés mellett a szentségi élet elmélyítése. Egy mélyreható bűnbánati liturgia, és az azt követő szentgyónás keretén belül a fiatalok megvizsgálják az előző évet, Isten és embertársaikhoz való kapcsolatuk fényében. A napi szentmisén való részvétel rendszeres találkozást jelent Jézussal az Eucharisztiában. Az évi rendszeres hittanórák mellett a nyári együttlétek folyamatosan kialakítják a fiatalokban a közösséghez és az egymáshoz tartozás tudatát. Otthonuknak érzik a lelkészséget, és testvéreknek egymást. Ezeknek tudható be, hogy az elmúlt másfél évben sok olyan általános- és középiskolás fiatal kapcsolódott be a közösség életébe, akik osztálytársaikon keresztül közeledtek a valláshoz. Közülük 4 a keresztségre és 14 elsőáldozásra készül. (A 18 éven felüliek számára is létezik egy 12-15 fős csoport, aki valamennyien a keresztség szentségére készülnek.) Az utóbbi években vált gyakorlattá, hogy a közösség egy befejező agapáre hívja meg az érettségiző fiatalokat. A felnőttek vendégelik meg őket, és a középiskola harmadik osztályosai szolgálnak fel az asztalnál. Az együttlét keretén belül a résztvevők visszatekintenek elmúlt éveikre, beszámolnak terveikről és arról, hogy mit jelent számukra a közösség, és mennyiben volt az megtartó erő a néha nem könnyű kamaszkori években. Közülük sokan kerülnek különböző főiskolákra, egyetemekre. Nagy százalékuk aktív tagja marad közösségének. Hétvégeken kevés kivétellel hazajönnek és részt vesznek a foglalkozásokon. Ezek első részében József atya megtartja hittani elmélkedését (jelenleg a parancsokról), ezt követően közösen elolvassák a vasárnapi olvasmányt, szentleckét és evangéliumot. A foglalkozás második részében 5 csoportra oszlik a nagy csoport, amelynek keretén belül megbeszélik az első részben hallottakat. A következő egy hétben ennek szellemében próbálnak élni, melyről az utána következő foglalkozásokon számolnak be. A péntek esti foglalkozások, a hétköznapi és vasárnapi szentmisék utáni kötetlen beszélgetések az oratóriumban, a folyosókon, alkalmat adnak a fiataloknak egymás jobb megismerésére. Három fiatal választotta a papi pályát és két fiatalban érlelődik a papi hivatás. A leányok közül hatan töltik noviciátusi éveiket különböző szerzetekben. A 18 éven felüli ifjúsági csoport összetétele vegyes: érettségizőkből, főiskolásokból, egyetemistákból és dolgozókból áll. A dolgozók közül kevés kivétellel valamennyi fizikai munkás. A közös együttlét lehetőséget ad a fiatatoknak az ismerkedésen túl a párválasztásra is. A közösségen belüli ismeretségekből az utóbbi 5-6 évben sok házasság jött létre. Már 9-10, négy éven aluli gyermek is rendszeresen jelen van a szülőkkel együtt a szentmiséken A szentély közvetlen közelében a gyermekes szülők számára rendelkezésre áll az oratórium, ahonnan televízión keresztül kapcsolódhatnak be a szentmise liturgiájába. Innen csak pár lépés a szentély, ahová zavartalanul tudnak szentáldozáshoz járulni. — Mindenki számára felemelő látvány, amikor a fiatal férj, feleség együtt mennek áldozni, karjukon a gyermekkel, akik homlokára az áldoztató pap minden alkalommal egy keresztet rajzol. Ezekből, a fiatal házasokból alakult a „fiatat házasok"csoportja, akik szintén hetenként találkoznak a lelkészségen, vagy egyikük lakásán. A házaspárok több alkatommal vesznek részt a kamaszokkal való beszélgetésekben. Felfogásuk és példájuk a házasság előtti kapcsolatról, a házasságról, családról, gyermekáldásról nagy segítséget jelent a fiatalok nevelésében. Tanácsaik a felvetett problémákra bátorságot, erőt adnak, és egyben utat is mutatnak ennek a korosztálynak. Az idő rövidsége miatt csak említést tudok tenni a nemrég megalakult cserkészmoz- gatomnói, az ifjúsági misékről, a szilveszteri, farsangi műsorokról, a felnőtt közösségek fiatalokkal való kapcsolatáról, melyek szintén fontos tényezők a fiatalság nevelésében. 163
