Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)
1989 / 1. szám - KÖRKÉP - Tomka Ferenc: Szekták-New Age-ifjúság-egyház
Egység Titkárság, a Nemhívók Titkársága, a Nemkeresztények Titkársága és a Pápai Kulturális Tanács adott ki közösen 1986-ban, a világ püspöki karainak és a témával foglalkozó egyházi intézeteknek előzetesen megkért véleményei alapján. - Az alábbiakban lényegileg e dokumentum gondolatait követjük. (A külön jelzéssel el nem látott idézeteket ebből vesszük, s a zárójelbe tett számokkal a dokumentum számaira hivatkozunk.) A dokumentum a püspöki karok beszámolóira hivatkozva bevezetőben leszögezi, hogy a vallási érdeklődés növekedése, illetve ezzel párhuzamban a szekták és új vallási mozgalmak terjedése világjelenség, és hogy e jelenség különösen az ifjúság körében tapasztalható. Azt is megállapítja, hogy az egyházon kívüli vallási mozgalmak gyakran őszintén kereső, jóindulatú fiatalokat, embereket érnek el, akiket a nagy egyházak nem tudtak megszólítani, akiknek igényeit nem tudták kielégíteni (1.4; 1.5). Ilyen értelemben arra serkent, hogy elsősorban ne valamiféle apologetikus vagy inkvizítori magatartással közeledjünk e kérdéshez (még akkor sem, ha természetesen rá kell mutatnunk a problémákra és ellentmondásokra), hanem vegyük észre, hogy e mozgalmak ellentmondásaik ellenére is elsősorban azért hatnak, mert igazi emberi és keresztény igényeket is ki tudnak (vagy látszólag ki tudnak) elégíteni (1.6 és 2). Például, ha azt mondtuk, hogy a szekták tulajdonsága az elkötelezettség, s küldetéstudat, a közösség megélése, az optimizmus és a világ megváltoztathatóságába vetett hit stb., s ha ezek a tulajdonságai vonzzák a keresőket, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy keresztényeinkben, plébániáinkon mennyiben élnek ezek az alapvető keresztény tulajdonságok, illetve, ha sokfelé hiányoznak, akkor mit kell tennünk felélesztésükért stb. II. A SZEKTÁK ÉS ÚJ VALLÁSI MOZGALMAK TERJEDÉSÉNEK OKAI A római dokumentum második, lényegi része az egyházon kívüli vallásos mozgalmak terjedésének, hatásának okait kutatva elsősorban elemzi, melyek azok az alapvető emberi igények, amelyeket ezek a mozgalmak kielégítenek (vagy kielégíteni látszanak). Elemzésében rámutat, hogy miben áll ennek lelkipásztori mondanivalója számunkra. Ezek után szól a manipulált vagy alapjaiban hibás módszerekről. Igények és vágyak, amelyeket a szekták kielégíteni látszanak Közösségi (összetartozási) igény -Ma, amikor a társadalom hagyományos közösségei (család, falu stb.) jelentős arányban szétestek, az emberek magányossá, gyökértelenné váltak. Ebből következően egyre nő a vágy a testvériesség, a közösség után. A szekták - úgy tűnik -, hogy ezzel kapcsolatban a következőket nyújtják: emberi melegség, biztonság-védettség, testvéri kis közösség, az egyesek tisztelete... (2.1.1) Vágy az elismerésre, értékességre, elfogadottságra - A mai világ anonimitásában az ember nem akar névtelen alkatrész maradni a tömegben, az intézmények, az egyház gépezetében. „A nagy plébániák, közösségek, a bürokrácia és a klerikalizmus kevés játékteret hagynak a minden egyes emberrel való törődésre." A szekták, úgy tűnik, személyesen törődnek az egyénnel, értékelik őt, felelős szerepet, kibontakozási lehetőséget, a döntésekben való részvételt biztosítanak számára (2. 1.5). A mindenség egységének - az Egésznek - keresése. - Sok ember éli meg ma a világ (az egyén és közösség, a test és lélek, a személy és társadalom, a technika, kultúra és környezet) szétszakítottságát. Olyan világnézetet keresnek, amely mindent harmóniában egyesít; olyan vallást, amely helyet ad a testnek és léleknek, értelemnek és érzelemnek, spontaneitásnak és kreativitásnak. A szekták - úgy tűnik helyet adnak a vallási tapasztalatnak, az érzelemnek és spontaneitásnak és kreativitásnak, a test és lélek imájának, s integrálni próbálják az adott kort és kultúrát (2.1.3 és 4). 43
