Teológia - Hittudományi Folyóirat 23. (1989)

1989 / 2. szám - KÖRKÉP - Lenhardt Vilmos: Konfliktusaink megoldása: a szociális partneri viszony

vezet. A közösen kialakított nevelési elvek esetében a gyerekek nem bizonytalankodnak az eltérő és olykor következetlen apai és anyai utasítások között. Ebben a partneri módon kialakított családban nem annyira az egyoldalú „apai hatalom” képezi az engedelmesség alapját, hanem sokkal inkább a gyermekekkel együtt kialakított „családi tekintély", mely nem szülői önkényen, hanem lehetőleg közös belátáson alapul. A partneri kapcsolat itt azt jelenti, hogy a döntésekbe a gyermekeket is partnerként bevonják (koruknak megfelelően) és így tiszteletben tartják személyiségüket. Ezen keresztül maguk is megtanulják mások tiszteletét és megbecsülését.

Partneri kapcsolat a gazdasági és politikai életben. Korunk sokféle gazdasági és politikai konfliktusát a helyesen értelmezett partneri tárgyalásokkal lehetne megoldani vagy csökkenteni. Tulajdonképpen itt is a hatalom gyakorlásának korlátozására (önkorlátozására) van szükség. Ebben bizonyosan alapvető megoldást nyújtana a hatalom szolgálatként való megélése. Kétségkívül ennek tudatosítása védene meg a hatalmi túlkapásoktól, erőszakos és bürokratikus döntésektől. Talán segítséget nyújthat ennek a partneri irányításnak elfogadásában a történelmi tapasztalat: ismeretes, hogy II. József felvilágosult abszolutista rendelkezései azért voltak hatástalanok, mert az uralkodó nem törődött azzal, hogy népe beleegyezését (véleményét) megszerezze döntéseihez. Magáévá tette a Nagy Frigyesnek (fi786) tulajdonított mondást: „Mindent a népért, semmit a néppel”, ezért a népi támogatást nélkülöző reformok hatástalanok maradtak. A helyes politikai vagy gazdasági döntések ezért inkább ésszerű kompromisszumok eredményei lehetnek a vélemények figyelembevétele után. Hasonlóan a gazdasági élet területén sem kívánatos a gazdasági erőfölénynyel való visszaélés, ami tulajdonképpen a partneri kapcsolat kizárása a kereskedelmi életben. Az 1984. évi IV. törvény, mely a „Tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról” rendelkezik, 16. §-ában tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést pl.: szerződésekben indokolatlan előnyt követelni, egyes megrendelőket bojkottálni vagy monopolhelyzetet kialakítani. Tehát gazdasági megfontolások is a társas (partneri) kapcsolatok mellett szólnak.

Partneri kapcsolat a közlekedésben és a természet védelmében. A modern közlekedés példaszerűen is bemutatja, hogy milyen tragédiákhoz vezethet az „erőfölénnyel való visszaélés”. Napjaink „úri lócsiszárait” (Arany János) nem négy ló ereje röpíti, hanem több tucat lóerő. így „erőfölényük” is veszedelmesebb: az áldozatnak nemcsak ruhája lesz sáros, piszkos, de életét is veszítheti. Érthető tehát a közlekedési plakát figyelmeztetése: Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk! Amire a felhívás figyelmeztet, talán a partneri viszony lényege: „Az úton társak vagyunk!" Ennek a társas viszonynak semmibevétele az elmúlt esztendőben hazánkban körülbelül 1500 személy halálát okozta. Ezenkívül 25 500-an sérültek meg!11

A körülmények veszélyei és ártalmai, elvezetnek a természettel, környezettel való partneri viszony tudatosításához is. Az Úr a teremtéskor nemcsak használatra adta az embernek teremtése műveit (Tér 1,28), hanem rábízta a természetet, hogy „művelje és őrizze azt" (Tér 2,15). Mivel a természet életünk feltételeit adja és biztosítja, ezért azt csak védelmező „társként" használhatjuk. Lehetőleg minél épebben és szebben kell továbbadnunk utódainknak. Az „erőfölényünkkel” való visszaélés pusztítja az állat- és növényvilágot, szennyezi vizünket, földünket és a levegőt. A társként tisztelt és szeretett természet élteti, védelmezi és boldoggá teszi az embert. Az evangélium szellemében legyünk partnerei, védelmezői egymásnak és környezetünknek.

Jegyzetek: 1. XIII. Leó pápa apostoli körlevele a munkások helyzetéről. (Rerum Novarum = RN) Bp. 1931. Szent István Társulat. 14. old. (SZÍT) -2. Rerum Novarum: I. m. 24. old.-3. RN. I. m. 48-49. old. - 4. XI. Pius pápa Quadragesimo Anno kezdetű körlevele a társadalmi rend megújításáról. Bp. 1932. SZÍT. 46-47. old. (Javított fordítás) -5. Messner J.: Die berufsständische Ordnung. Wien, 1936. - 6. XXIII. János pápa: Mater et Magistra. Körlevél a mai társadalmi kérdés megoldásáról a keresztény elvek szerint. Róma, 1961. Typ. Vat. 24-25. old. -7. II. János Pál pápa: Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája. Bp. 1988. SZÍT. 52. old. -8. Wiebering, J.:

111