Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kerekes Károly: A tanúságtevő és bizonyságtevő Szentlélek
Kerekes Károly A TANÚSÁGTEVŐ ÉS BIZONYSÁGTEVŐ SZENTLÉLEK AZ ÁMEN BIBLIÁS SZAVUNK ÉS A BIZONYSÁGTEVÉS. A Biblia képi nyelvén akarjuk megközelíteni a Szentlelket. Nem annyira azt keressük, hogy ki a Szentlélek vagy mi a Szentlélek — erről nem túlsókat mond Isten Könyve —, hanem, hogy milyen a Szentlélek, és hogy mit tesz a Szentlélek. A „tanúságtevő” bibliásan annyit jelent, hogy felragyogtat, világossá tesz valamely igazságot, ahogy az „áll” és érvényes. A „bizonyságtevő” szavunk viszont a Szentlélek bibliai képeinek (szélnek, víznek, tűznek) mozgató, éltető, cselekedtető funkcióira mutat rá, ahogy látni fogjuk. A bizonyságtevésben a mi szóhasználatunk szerint benne van az a többlet, amit a bibliás ember lélekben mindig társít nemcsak a „bizony Isten” esküvés formához, hanem a Jézus ajkán oly sokszor felcsendülő ünnepélyes bizony, illetve a János evangéliumban 25-ször felhangzó kétszeres „bizony, bizony” bevezető felhíváshoz. — Tudjuk, az Ámen az a bibliás szavunk, amelyről Iz 65,16-ban olvassuk, hogy a messiási korban majd az Ámen (= igaz, úgy van, bizony) Istenre esküsznek; a Jel 3,14-ben pedig azt üzeni a Lélek a laodiceai egyháznak: „Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kútforrása: ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy . . — A Lélek, az Ámen, a tanú a Bibliában összetartozik. Azonban sokkal élőbb és gyakorlatibb tartalommal a bizonyságtevés szavunkban, mint a gyakran csupán eszmei tartalmat tükröző tanúságtevésünkben. Amikor a MTörv 27,15-26-ban a választott nép törzsei az eléjük tárt áldásra és átokra egymás után 12-szer rámenny- dörgik az Áment, ez nem csupán eszmei és tárgyi tanúságtevés, hanem életre-halálra, testestül-lelkestül való odaadottságot és sodró elszántságot kifejező bizonyságtevés. Bibliás szóhasználatunkban ez már olyan tanúságtevés, amelyben cselekvőén benne él a Szentlélek! Az ApCsel-t a Szentlélek evangéliumának is szokták nevezni. Itt tűnik elénk leginkább a Szentléleknek mind az értelmünket megvilágosító tanúságtevése, mind az akaratunkat (minden erőnket) tüzes mozgásba lendítő bizonyságtevése. A jelen eszmélődésnek legfőbb gyakorlati célja, hogy akár a nyilvános istentiszteleteink során, akár magánimádságaink közben kimondott Ámenünket az a szentlelkes élő-éltető tűz járja át, amely nem csupán eszmei tanúságtevésre, de gyakorlati bizonyságtevésre is indítson „jártunkban-keltünkben”. MILYEN A SZENTLÉLEK A BIBLIAI KÉPNYELV SZERINT? Hangsúlyozzuk, hogy csak újszövetségi szemléletünk alapján mondhatunk valamit a Szentléleknek már az Ószövetségben is betöltött szerepéről és milyenségéről. Ilyen Ószövetségre visszavetített szemlélet szerint a Szentlélek olyan, mint a rendezetlen tohuvabohu felett támadt és minden káoszt elrendező tavaszi szél a teremtés kezdetén (vö. Tér 1,2). Vagy mint a zúgó áradásával minden szennyet elsodró vízözön tisztító örvénylése a bűnbeesés után (Ter7,17skk.). És mint a szolgaság minden testi-lelki rontását gyökerestül kiégető tűzjel az égő csipkebokorban (Kiv 3,2), a nép előtt járó tűzoszlopban (Kiv 13,22), vagy az égből leszálló oltártűzben a fogság után (2Makk 1,22). Az Ószövetségre visszatekintő szemünk előtt így a Szentlélek: rendező, tisztító, eggyéforrasztó égi erő. Mindenestől felülmúlja az emberi képességeket. Többször is Isten Lelkének mondja a Biblia, de személy voltát ezekből a hasonlatokból és jelzésekből legfeljebb csak sejteni lehet — mint a korahajnali derengésből a szivárvány minden színpompáját magába ölelő napot. — A próféták költői nyelvén a Szentlélek olyan, mint a legboldogítóbb földi örömöt hordozó nászajándék, amely a jegyes által adható legnagyobbat hordozza: önmagát. (Az Ószövetség képnyelve szerint Jáhve és népe kapcsolata jegyesi kapcsolat!) így értendő az Iz 11,2-ben leírt „hét ajándék” is, amely,végül is maga a Szentlélek. Az Újszövetségből ugyan már nyilvánvaló, hogy a Szentlélek az Atyával és a Fiúval egylényegű személy, de ünnepélyes bemutatkozásakor („kiáradásakor” az ApCsel 2,1 skk-ben) pontosan ugyanazokban a képekben lép elénk, amelyeket a bibliai emlékezés az Ószövetségből már jól ismer: a szélben, a vízben és a tűzben. Mindent 72
