Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)

1988 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Stecher, Reinhold - Bánhegyi B. Miksa (ford.): A bűnbánat a lelkipásztori munkában és a katekézisben

csupán technikai segítséget nyújt egy erkölcsileg negatív akcióban, hanem csendestárs a bűntől való szabadulásban is. Az egyéni lelkiismeret elmerül a bandában. Talán ez adja a rossznak a világban tapasztalható rejtélyes aktivitását. A negatív előjelű szocializációnak nincs szüksége sem erkölcsi, sem anyagi támogatásra. A bandák maguktól jönnek létre. A rossz pedig imponáló ügyességre tesz szert —, gondoljunk csak a terrorizmus jelenségeire. Nem az Olajfák hegyének eseménye ismétlődik meg újra és újra —, hogy tudniillik a jók alusznak, a gyűlölködők viszont nagyon is aktívak? A régi közmondás: ,,Az ördög nem alszik”, ebből a szempontból új értelmet kaphat: A rossznak szüksége van az aktivitásra, a negatív reklámra (ejtsd: csábításra) ahhoz, hooy tudat alatt fölmenthesse magát a bűntől.

Csak néhány példa volt ez a bűntől való szabadulás éretlen módjára, az olyan próbálkozásokra, amelyek át akarják játszani, és igyekeznek csökkenteni a lélek rossz közérzetének tompa sajgását. Már ezekben a példákban is megérezzük, hogy mennyire fontos téma a „bűn” az egyes ember és a társadalom életében. S felsejlik bennünk az is, hogy az éretlen szabadulási kísérletek milyen terhet róhatnak az életre és az emberi közösségekre, tehát az is, hogy a „saját bűnös voltunk tisztázása” nem az aggályosabb vallásos lelkek privát kedvtelése, hanem minden igazi emberi kibontakozás kikerülhetetlen feladata. Ezért fontosnak látom, hogy adandó alkalmakkor rámutassak a probléma általános emberi oldalára. A fenti meglátások tekintetbe vétele azt is megérteti velünk, hogy a kérdés annál aktuálisabb lesz, minél több bűntudatot fojtanak el, mennél jobban agyonhallgatják a dolgot. Röviden: aki nem „gyónik”, az gyónáspótlékot teremt magának, s legtöbbször mások kontójára.

2. A bűntől való szabadulás érett formái

így tehát a bűntől való érett szabadulás követelménye beilleszkedik a humánum kibontakoztatásának nagy feladatába. Mi jellemzi mármost az érett formát, a „kijelölt szemétlerakódét”? Elsőnek azt kell megállapítanunk: nem az elfojtás, hanem a beismerés. Nem térünk ki a sötét felhő elől. Töprengünk, megnézzük, hogy a megtörtént dolog hol érinti a felelősségünket. Lényeges az, hogy belássuk, hogy kimondjuk, hogy elhatároljuk magunkat a helytelen magatartásunktól, hogy érezzük: a dolog ránk tartozik, hogy jóvátegyük, hogy a megzavart kapcsolatot rendbehozzuk. S már ezen a tisztán emberi síkon érdekes, hogy a lélekgyógyászatnak a szinódus előkészítése során megkérdezett valamennyi képviselője milyen nagy jelentőséget tulajdonított az ezekről a dolgokról való beszédnek. Nem lehet észre nem venni, hogy a szentségi bűnvallomás követelményét egyértelműen támogatja az antropológia.

Ha élesebben ki akarjuk emelni az érett szabadulás egyes elemeit, a következőket kell rögzítenünk (s ebben egyet fog velem érteni a saját tapasztalata és a jó gyónások példái alapján minden gyóntató):

— a) Csend Aki kocsijával a forgalom lármás áramában halad, nem képes megfordulni. Ehhez a manőverhez valamiképpen ki kell állnia a sorból. A templom és a vallásos élet minden csendes helye lehetőség a megfordulásra.

— b) Találkozás Ezt az oldalt és feltételt lehet a legkevésbé manipulálni. De minden emberi megdöbbenésnek és meghatódottságnak találkoznia kell valahol egy Másikkal, egy jóságos, gyámolító, segítő Másikkal. Már a gyermek is tulajdonképpen csak valakinek a kedvéért képes változtatni helytelen magatartásán. Nos, ilyen az ember. S most már kezd világosodni a szemünk előtt az istenkép teljes jelentősége, a jóságos Krisztussal való találkozás, de az is, hogy milyen jelentősége van a vallásos személyiségnek a búnbánat és megtérés folyamatában.

— c) A belátás „Itt bűnös voltam, itt én is bűnös voltam vagy én jobban bűnös voltam . . .” Az ennek a belátásához vezető lépést a legnehezebb megtenni.

— d) A megbánás A belső elhatárolás, a saját helytelen magatartásunk visszavétele, visszavonása. Természetesen jó volna, ha az érzelmi indulat is együtt rezdülne vele — egészséges módon.

— e) A pozitív irányba való fordulás A lehetőségek keresése, a sansz miatt érzett öröm, a jóvátétel komoly szándéka.

44