Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - KÖRKÉP - Tomka Ferenc: A katolikus felnőttképzés Magyarországon
Az egyesület létrejötte az egyházmegyei igazgatók és más felnőttnevelők számára rendezett egész sor szeminárium eredménye, amelyeket 1982 óta évente rendeztek meg a birminghami Marydale Centre-ben. Ekkor állapították meg, hogy egyre növekvő mértékben van szükség a vallási felnőttoktatásban és -nevelésben tevékenykedőknek szervező munkájukban való támogatására. A szemináriumok lehetővé tették a felnőttképzésben közreműködőknek, akik a keresztény közösségben különböző feltételek mellett dolgoznak, hogy törődjenek saját szervezeti támogatásukkal és célszerűbb képzésükkel. A szemináriumokon mindig különös súlyt helyeztek és helyeznek a gyakorlatra, s egész sor témát tárgyaltak meg, beleértve olyanokat is, mint „Szervező képességek a felnőttek vallásnevelésében” (1982), „A nevelők nevelése” (1983), „Saját eszközeink fejlesztése” (1984). 1985-ben a szemináriumot, amelynek témája „Korunk reményei és gondjai: a felnőttek vallásnevelésének tartalma és összefüggései” volt, John Battle vezette, a szegénység ellenes egyházi akció nemzeti koordinátora. Az egyes munkacsoportok aktuális kérdéseket állítottak a középpontba, mint pl. „Munkanélküliség és reménytelenség”, „Közösségi érzés”, „Saját fedél és szegénység”, „A politikai folyamat megújítása” és „A nők és bázisközösségek”. A csoportok esettanulmányokkal és olyan megfontolásokkal foglalkoztak, amilyenek az Evangéliumban ezekre a témákra vonatkozóan állanak, s így dolgozták ki saját anyagukat. Megvitatták, hogy miként tudják magukban fokozatosan tudatosítani azokat a kérdéseket, amelyek a különböző előképzettséggel rendelkező felnőttek közt felvetődnek. Ez a tapasztalat, ahogyan közös érdeklődésünkből kifolyólag együtt dolgoztunk ezeken az alapvető kérdéseken, megfelelő kontextust teremtett az egyesület hivatalos megalapításához. Ezen az eseményen tizennégy egyházmegye képviseletében harminchat a felnőtt vallásoktatás és -nevelés területén működő személy vett részt, valamint Jahn Rawsthorne püspök, a püspöki kar Felnőtt Bizottságának (Adult Commitee) az elnöke, P. Patrick Purnell S. J., a felnőttek vallásnevelésének nemzeti referense, P. William Byrne, a hitoktatási felügyelők s referensek nemzeti bizottságának (National Board of Religious Inspectors and Advisers) elnöke —, és más, számos szakértő. Fennállásának első évében az egyesület — közreműködött a felnőttek vallásneveléséről szóló nemzeti nyilatkozat megszövegezésében; — a világiak zsinatának tanácskozására a következő nyilatkozatot tette közzé: „Az egyház életében látjuk a világiak növekvő és életfontosságú szerepét. Hogy ezt megvalósíthassuk, és a világiak nagy és különböző tehetségeinek a felhasználására ösztönözzünk, szükséges, hogy ennek megfelelően gondoskodjunk a felnőtt keresztények vallási továbbképzéséről. Különösen is szívesen látnánk a következőket: 1. Az infrastruktúra megteremtését a felnőttek folyamatos vallásneveléséhez és továbbképzéséhez. 2. Annak a megvizsgálását, hogy hogyan tudnák az egyházban meglévő jelenlegi oktatási anyagi eszközök ezeket a célokat támogatni.” — szorosabb kapcsolatot teremtett Nagy-Britannia Katolikus Teológiai Egyesületével (Catholic Theological Association of Great Britain) egy, a jövőben megrendezendő közös konferencia tárgyában; — segített a Brit Egyházak Tanácsa (British Council of Churches) felnőttnevelési konferenciájának a tervezésében. Az 1986-ban a birminghami Marydale Centre-ben tartott konferencia különleges eseménye volt az az este, amelyet más keresztény felnőttképzőkkel töltöttek, akik ugyanebben a városban egy ökumenikus konferencián vettek részt. A közös vacsora után a két csoport munkacsoportokban találkozott a közérdekű témákról való eszme- és információcserére. A következő évre elhatározta az egyesület, hogy irányvonalakat dolgoz ki az egyház által foglalkoztatott felnőttképzők szerződéseire, munkafeltételeire, biztosítására és nyugdíjára vonatkozóan. Mivel az egyesület a praktizálok szolgálatában áll, azért 170
