Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - KÖRKÉP - Tomka Ferenc: A katolikus felnőttképzés Magyarországon
Néhányszor írtak már a hazai teológiai folyóiratokban is arról, hogy lelkipásztorkodásunk időbeosztása, munkaráfordítása teljesen aránytalan, illetve, hogy aránytalan és egészségtelen híveink kor szerinti eloszlása. Egy grafikonon ezt kb. így ábrázolhatnánk: KOROSZTÁLY Az ábra tehát jelzi, hogy az alkotó felnőttkorban levőkkel nagyon kis százalékban van kapcsolatunk. Ugyancsak a lelkipásztorkodás jelzett, súlyos aránytalanságára utalnak az adatok: a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1984-es lelkipásztori vizsgálata. Ennek eredményei szerint 1984-ben 100 katolikusnak keresztelt szülőktől született gyermekből 73-at kereszteltek meg, — 38 lett elsőáldozó, — 25 bérmálkozó. — Ez más összefüggésben azt jelenti, hogy 100 katolikusnak keresztelt gyermekből 43 lesz elsőáldozó, — 29 bérmálkozó, továbbá a felmérés szerint 100 katolikusnak keresztelt gyermekből kb. 15—18 jár rendszeresen alsós korában hittanra, — 9—12 jár rendszeresen felsős korában hittanra, — 1,3 jár ifjúsági hittanra.4 — Nem kétséges, hogy az alkotó felnőttkornak katekézise vagy képzése még sokkal kisebb számot érint, mint az ifjúság arányát jelző 1,3%-ot. Ezek a számok sok kérdést vetnek fel: például rákérdeznek szentségkiszolgáltatásaink, felkészítéseink, hitoktatásunk hatékonyságára; témánkkal kapcsolatban viszont azt is jelzik, hogy milyen kis helyet foglal el lelkipásztorkodásunkban a felnőttekkel való foglalkozás, illetve, hogy a korosztály növekedésével szinte egyenes arányban távolodnak el a ránk bízottak a vallástól. Ez a visszaeső tendencia bizonyosan a legszorosabb kapcsolatban van (többek között) a felnőttképzés hiányával is. Hogy miért?—Először is azért, mert a gyermek az idősebb korosztálytól vesz példát. Ha látja, hogy a fiatalok, a felnőttek számára megszűnik a hittan, a vallásgyakorlás, akkor szükségképpen a gyermekek nagy része is követni fogja az idősebbek példáját. A megoldás tehát nem elsősorban a gyermekek alaposabb katekézise (ami ugyan mindig fontos), hanem a fiatalok és felnőttek képzése. 165
