Teológia - Hittudományi Folyóirat 22. (1988)
1988 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szennay András: Felnőttképzés a reménység dimenziójában
TANULMÁNYOK Szennay András FELNŐTTKÉPZÉS A REMÉNYSÉG DIMENZIÓJÁBAN Peter Berger „Der Zwang der Häresie" („A herezis kényszere”) c. könyvében igen élesen fogalmazza meg tételét. Berger szerint korunk embere arra kényszerül, mintegy arra ítéltetett, hogy válogasson. Ismeretes, hogy a „herezis” a hairein igéből származik s „válogatni”, „kiválasztani” a jelentése. A kínálat az élet szinte minden területén óriási. Világnézetek és ideológiák, guruk csábító életfilozófiái, vallások és álvallások, — mindez és még sok minden más a szabadon választható „árucikk”. Válogatási és választási lehetőségeket rejt magában az egyházon belüli pluralizmus, azután a különféle egyházi közösségek és azok tanításának sokszínűsége. Mindezek a választás, a válogatás, a herezis „kényszere” elé állítják ma a Krisztus felé forduló embereket is. A krisztusi tanítást sokféle formulába, hitvallásba foglalva igyekeztek elődeink és igyekszenek kortársaink is előterjeszteni. A különféle teológiák és a keresztény életforma egyaránt pluralisztikus jelleget árulnak el. Hiteles keresztény életet élhet az is, igazhitű lehet az is, akinek hitbeni ismeretei legfeljebb az apostoli hitvallás magvas megfogalmazását, olykor csak ismételgetését ölelik fel, és az is, aki végigtanulta a cursus maior-t a teológiában. Hiteles módon tehet tanúságot Krisztusról és evangéliumáról a papi vagy a szerzetesi életforma követője éppúgy, mint a családos vagy magányosan élő keresztény. Anélkül, hogy további részletezésbe mélyednénk el, már e rövid felsorolás után is megállapíthatjuk: ilyen választási lehetőségek, hogy ne mondjam, választási, válogatási „kényszer” mellett nem könnyű sem a keresztény tanítás, sem a keresztény életforma bemutatása. Mind terjedelmében, mind mélységében és változatosságában nagy pluralizmussal találjuk magunkat szemben. S a helyzet még bonyolultabbá válik, ha megfontoljuk, hogy a kritikusan „válogatós” fiatalok, a tizenévesek felsőbb korosztálya, a huszonévesek — Berger kifejezésére utalva — e válogatási kényszert életkoruk velejárójaként szinte szükségszerűen megélik, megszenvedik. De az emberélet útjának felén újra csak — Danteval szólva — egy nagy, sötét erdőbe juthat az ember s nem kis erőlködésébe telik, hogy az igaz, a helyes utat el ne vétse. Számunk alaptémája: a keresztény felnőttnevelés. E néhány oldalon minél szélesebb spektrumot szeretnénk feltárni. Az anyag összeáll ítása során nem akartunk abba a hibába esni, hogy a keresztény felnőttnevelést a hittani, teológiai felnőtt-továbbképzéssel azonosítsuk. Az csak természetes, hogy ez a feladat is szervesen hozzátartozik a kitűzött cél elérése érdekében alkalmazott munkához. De az már sajnálatos lenne, ha bárki is így vélekednék: A többet tudó, a pontosabb, alaposabb hitbeni ismeretanyaggal rendelkező keresztény egyben eleve és szükségképpen mélyebben hívő és hite szerint is élő keresztény lesz. Ugyanakkor nyomatékkai szeretnénk hangsúlyozni: igenis, a felnövekvő fiatalok és a felnőttek hitbeni ismereteit el kell mélyítenünk, képeznünk, továbbképeznünk kell őket. Jól tudjuk, hogy napjainkban az egyes tudományterületek ugrásszerűen differenciálódnak. Ennek a fejlődésnek szükségszerű követelménye, hogy a társadalom tagjai bizonyos fokú szakmai, sőt tudományos szintre igyekszenek szert tenni. Korunk társadalmát az egyre több képzettségre törekvő társadalomnak nevezhetjük. Mi sem természetesebb, mint, hogy az ilyen környezetben élő keresztényekben és keresztény közösségekben is jelentkezik az igény, hogy a hit ismereteiben, tehát teológiailag is egyre inkább képezzék önmagukat. Annál is inkább így van ez, mivel újra és újra a környező világ, a társadalom, a szűkebb környezet adja fel ma a kérdéseket nemcsak úgy általában az egyháznak, hanem tagjainak is. Régen a piactereken, az egyetemi auditóriumokban hangzottak el vitaindító, a biztosabb tudást igénylő kérdések, ma a hírközlő eszközök már az emberek otthonába is elviszik — különböző előjelű kommentárokkal, értelmezéssel — az egyházi élet, a keresztény élet és hit mai égető 135
