Teológia - Hittudományi Folyóirat 21. (1987)
1987 / 1. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI JEGYZETEK - Tomka Ferenc: A magyarországi kisközösségek tíz éve
A gondolatsor befejezéséül mintegy „külső" tanúságtételként, s a mondottakat is összefoglalva álljon itt egy marxista szerző jellemzése, aki a keresztény kisközösségek hosszas tanulmányozása után Így foglalta össze tapasztalatait: „A kisközösségek . . . sok közös vonást mutatnak az ősi közösségekkel, liturgiájukban, miseformájukban, imádságaikban, karitászra való nyitottságukban, olykor karizmatikus vonásaikban, s a közösség demokratizmusában . . . Előnyökkel nem jár kereszténységük, mint Konstantinustól századunkig, s ezért csak a ,mély lelkiséggel', hittel bíró katolikusok lesznek kisközösségi tagok ... A kisközösségekbe mind a társadalomban keletkezett közösség-vákuumok, mind a sokszor személytelen, formális vallásosságból való menekülés vezet sok fiatalt. . . sok olyan fiatal tagja a katolikus kisközösségeknek, aki nem kapott vallásos nevelést, egész környezete ateista volt, de egy hívő osztálytársát vagy ismerősét elkísérve a kisközösségi összejövetelre ,itt ragadt', és később ,megtérve' hívő katolikussá lett. — A kisközösségi tagok másik része katolikus nevelést kapott, de családja, szülei sokszor formális vallásosságától idegenkedve lázadt ez ellen. Az ilyen nevelést kapott fiatalok egy részét egész életükre elriasztotta a vallástól a közvetlen környezetben tapasztalt képmutatás, a felszínes vallásosság. Mások pedig néhány .igazi hívő' kisközösséggel találkozva megtérnek, hívővé válnak, s ez számukra merőben más, mint korábbi vallásos életük . . ." A szerző által vizsgált kisközösségek „szoros kapcsolatban vannak egymással, a plébániákkal, az egyházmegye vezetőivel, papjaival . . . Heti egy alkalommal gyűlnek össze a csoportban ... A csoportot vezető pappal viszonyuk közvetlen, baráti. A két-három órás összejöveteleken, amelyeket imával kezdenek, a Biblia bizonyos részeit értelmezik közösen. Közösen imádkoznak, saját problémáikat elmondva közösen keresnek ezekre választ. A pap vagy arra rátermett más fiatal előadásokat tart, előre meghatározott témákból ... A tagokat baráti viszony köti össze, vagy ahogy ők mondják .testvéri' ... Az összejöveteleik mindig imádsággal kezdődnek. Itt külön ki kell térnünk az imádság ezen sajátos módjára, amely minden kisközösséget jellemez. Nem az imakönyvben kanonizált, kötött imák a jellemzőek, hanem a spontán, hangos megnyilatkozás. Néhány perc rövid csend után a körbenülő tagok valamelyike saját szavaival imát mond. Majd ismét valaki más imádkozik hangosan. Ezek lehetnek kérő, hálaadó, dicsőítő tartalmúak. Igen mélyről jövő, őszinte megnyilatkozások ezek, egy összeforrt közösségben póztól, szereplésvágytól mentesek, pedig mások előtt történik. Aki nem tudja magát .ráhangolni' az imára, vagy nincs mondanivalója, az hallgat... Az imádság után a születés- vagy névnapjukat ünneplőket köszöntik .. . Az egymásra figyelés, az egymáshoz mint baráthoz, közeli társhoz való viszonyulás jelei ezek . . . A hitéleten kívül tehát a hétköznapok legkülönbözőbb területein is együttműködnek a közösség tagjai. . . Közös tevékenységük egyik területe külön említést érdemel. Majd mindegyik kisközösség igen intenzíven foglalkozik karitatív munkával. Öregek látogatása, itt a házimunka elvégzése, gyűjtés az arra rászorulók számára, kórházakban olyanok meglátogatása, akiket nem látogatnak, egyszóval betegek, öregek, elesettek segítése ... — Nekünk, nem vallásosoknak, azt hiszem elgondolkoztatóak ezek a tendenciák . . ."14 Jegyzetek: 1. Cserháti ].: A lelkipásztorkodás helyzete húsz évvel a zsinat után. Vigilia, 1983. 349—355. — 2. Katolikus Szó, 1977/2. — 3. A témába vágó írások 1977 óta a Teológia és Vigilia szinte minden számában jelentek meg, Így idézésüktől eltekintünk. — 4. Hankiss E.: A közösségek válsága és hiánya. Valóság, 1980. 12—26. — 5. Barabás János előadása az „Ifjúság és társadalom a hetvenes-nyolcvanas években" c. országos tanácskozáson, amelyet a MSZMP KB és a KISZ KB stb. szervezett. Megjelent: Társadalomtudományi Közlemények, 1982. 620—623. — 6. Aczél György nyilatkozata az „Országos Agitációs Propaganda és Művelődéspolitikai Tanácskozáson" 1983. I. 11. Megjelent: Kossuth, 1983. vő. 38. o. —7. Kerékgyártó P. Keresztény közösségek Constantinus előtt és a II. Vatikáni zsinat után, in: Tájékoztató, a Művelődés- ügyi Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztályának kiadványa, 1984/5. 119. — 8. 47
