Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 1. szám - Sólymos Szilveszter: Néhány gondolat a keresztelőkútról
Ugyancsak itt lehetne megemlíteni a keresztvíz melegítésének problémáját is. Ez fontos lehet kisgyermek alámerítéssel történő keresztelésénél, de télen egyszerű, leöntéses keresztség esetén is. A kielégítő megoldás itt sem az, hogy a sekrestyéi kályháról vagy fűtőtestről ámpolnában kihozzuk a langyosított vizet, hanem, hogy a keresztelőkútba vagy annak egyik szektorába beépítjük a melegítőszerkezetet. A keresztelőkút alakja, anyaga — funkciójának, az egész templomnak és a keresztelés helyének szemmel tartásával tervezendő meg. Az anyagát illetően a kő vagy márvány tűnik legalkalmasabbnak; részben azért, mert jó lehetőséget ad díszítésre, ábrázolásokra, másrészt már önmagában is szép szimbólum: „a szikla pedig maga Krisztus" — írja Pál apostol az 1Kor 10,5-ben. A kereszteléssel kapcsolatos felszerelések között itt utalnék vissza a keresztvíztartó edényre, melyre elsősorban akkor van szükség, ha a keresztelés nem a kútnál, hanem a hívek előtt valahol máshol történik. Ebben az esetben a keresztvizet díszes edényben helyes megszentelni, nem pedig akármilyen kis kancsóban. Hisz erre az edényre is vonatkozik az igény, hogy méltó, illő és díszes legyen. Ahol tehát a közösségi keresztelés rendszeres gyakorlat, és az nem tartható a keresztelő- kútnál, ott mindenképpen gondoskodni kellene egy méreteiben is odaillő és mégis könnyen elvihető, szakrális keresztvíztartó edényről, mely az adott alkalommal magát a keresztelőkutat helyettesíti, és amelyből a szertartás után a keresztvíz a sacraríumba önthető. A kereszteléssel kapcsolatban külön meg kell említeni a húsvéti gyertyát, mert szervesen hozzátartozik a keresztelőkúthoz, és a húsvéti idő kivételével ott is van a helye. Ez is jelzi, hogy a keresztség húsvéti esemény. A keresztszülő, jobban mondva, maga a szülő a húsvéti gyertya lángjáról gyújtja meg a keresztségi gyertyát, a hit és az isteni élet szimbólumát. — A húsvéti gyertya mérete, díszítése szintén hozzátartozik ennek a szentségnek nagyrabecsüléséhez és méltóságához. Minden évben új húsvéti gyertyát szenteljünk, ezt kívánja a veritas rerum, a dolgok valódisága, őszintesége. Mind a keresztelőkút, mind a húsvéti gyertyatartó díszítése sok lehetőséget ad a keresztség gazdag szimbolikájának kibontásához, szemléltetéséhez. Gyakorta felhasznált ábrázolások: a bűnbeesés, Jézus feltámadása. A tervezők figyelmét fel lehet hívni az ősegyház kedvelt keresztelési perikópáira (az A év 3—4—5. vasárnapjain: a szamariai asszony, a vakon született meg- gyógyítása és Lázár feltámasztása). Hogy a keresztelőkút kápolnájában vagy a mögöttes falfelületen melyek a legmegfelelőbb ábrázolások? Több is lehet jól odaillő: maga egy méreteiben is imponáló feszület mint a megváltás szimbóluma; a Szentlélek mint az új élet megteremtője; a feltámadt Krisztus stb. A barokk kor talán leggyakrabban használt és kedvelt ábrázolását: János megkereszteli Jézust a Jordánban — nem venném, mert Jézus keresztsége és a mi keresztségünk között inkább külsőséges a kapcsolat. A keresztelőkút környékének díszítése virággal és főleg zölddel — éppen mert az új életre utal — nagyon kívánatos. Valójában ki kellene emelni a templomban a keresztelőkutat, miként a ta- bernákulumot, hiszen ebben a szentségben is jelen van Jézus éltető erejével, amint azt a Lit. Konst. 7. pontja tanítja, és VI. Pál kifejti a Mysterium fidei enciklikában (AAS 1965 — 763.). A fenti elvi kijelentésekből néhány gyakorlati következtetést is le kell vonni. A keresztség szentségének élményszerűségét sok minden elmélyíthetné, többek között odaillő, méltó és művészi keresztelési emlékek is. A dátummal ellátott díszes keresztelési gyertya, a szépen hímzett kis fehér ing, emlékkép (esetleg a keresztelőkút fotójával) sok helyütt bevett gyakorlat már. Pedagógiailag nagyon üdvös a gyermekeket később elvezetni ahhoz a keresztelőkúthoz, ahol a keresztség kegyelmében részesültek, ahol életük legjelesebb eseménye történt velük. A keresztség szimbólumtartalma rendkívül gazdag, sokrétű a lehetőség is, amivel kiemelhetjük jelentőségét. Talán azt a véleményt is meg lehet kockáztatni, hogy ma a keresztelőkút elsődleges funkciója nem annyira a keresztvíz őrzése, hanem sokkal inkább annak szimbólumjellege. A keresztelőkutat és vele a keresztséget olyan szimbólummá kell avatni, hogy az hangosan hirdesse keresztény életünk nagy eseményét. Természetes, hogy az elmondott szempontokat, a keresztség gazdag szimbolikáját egy helyen mind aligha lehet megvalósítani. Az adott helyzetben kell megkeresni az ott legtöbbet mondó, legméltóbb megoldást. A keresztség szentségének kiszolgáltatásakor — bár nem kedvelem ezt a „szolgáltatásokra" emlékeztető kifejezést —, a keresztség eseményén minden alkalommal a feltámadás örömének kell átragyognia. Ehhez kell hozzásegíteni minden mozzanatnak: elsősorban a keresztelő pap egész magatartásának, továbbá a művészek, alkotók misztériumot megsejtető, teremtő erejének, amivel a keresztelökutat, annak felszerelését, egész miliőjét megalkotják. 32
