Teológia - Hittudományi Folyóirat 19. (1985)
1985 / 4. szám - Gaizler Gyula: Házasság - a közösségalkotás, a dialógus, a remény szentsége
Gaizler Gyula HÁZASSÁG — Á KÖZÖSSÉGALKOTÁS, Á DIALÓGUS, Á REMÉNY SZENTSÉGE A keresztény házasságban két ember, egy (érti és egy nő, közös vállalkozásukra, életük közös irányítására kéri Isten, a család és a barátok, a közösség segítségét. A házasság „felette nagy titok", hangzik az Ef 5,32 Károli Gáspár fordításában, és ez a néhány veretes szó a címe Theodor Bővet házasságról szóló közismert könyvének is. Az 1274-es lyoni zsinaton már a hét szentség közt szerepel. A protestáns egyházak nem sorolják a szentségek közé, de újabban a vita egyre inkább szóértelmezési kérdésnek tűnik. H. Ott svájci protestáns teológus például állást foglal a „szentség" szó mellett. Hangsúlyozza: amióta a katolikusok az egyházat „ősszent- ség"-nek nevezik, új dialógus lehetősége nyílott meg. Csitulnak a viharok a házasság céljának, céljainak meghatározása, sorrendje körül is. Célja-e a házasságnak a gyermek, vagy „gyümölcse"? Utóbbi meghatározást olvashatjuk Bővet emlitett könyvében (71. old.), valamint így ír Gyökössy Endre pasztorálpszichológus a „Nem jó az embernek egyedül" c. könyvében (63. o.). Úgy tűnik, hogy inkább hangsúlyeltolódást jelent a különbségtevés, szemlélet kérdése, hogy a fa gyümölcsét a beporzás céljának tekintjük-e. Kétségtelen, hogy az Isten oltára előtt megjelenő szerelmespár legfőbb vágya: egész további életükben boldoggá tegyék egymást testben és lélekben. Boldogságuk kiteljesítését jelenti azonban az is, hogy közösen örülhessenek szerelmük gyümölcseinek, gyermekeiknek, azok Isten és ember előtti fejlődésének. Tagadhatatlan, hogy a célok egymás mellé helyezése sok elméleti és gyakorlati probléma megoldását elősegítette. (Gyermektelen házasságok elvi megítélése, terméketlen időszakokban, idős korban a házastársi együttélés szeretetkifejező jelentősége stb.). Villantsunk fel néhány aktuális kérdést: mit tehet, mit tegyen az ifjú pár, hogy egymást boldogítani kívánó vágyaik minél teljessebben megvalósulhassanak? Mikor, miben segíthetjük őket, milyen tanácsokat adhatunk nekik: orvosok, papok, pszichológusok, pedagógusok, a lélek különböző pásztorai? HÁZASSÁG—KÖZÖSSÉG. Célja a házasságnak, hogy közösséget teremtsen — a legalapvetőbb közösséget, a családot. Első lépés a közös szándék: „Non concubitus, séd consensus facit nuptias." Ennek, megfelelő körülmények közt történő, kinyilvánításával szolgáltatják ki egymásnak a házasulandók a szentséget. Franz Böckle kiemeli, hogy a házasság szentségvolta nem valami, a házassághoz járuló többletvalóság (121. o.). — A házasság fejlődőképes, fejlesztendő életforma. További alakulásáért sokan felelősek. — Szociológiai tény, hogy minden fejlődő közösségben előbb-utóbb feszültségek keletkeznek, majd szerencsés esetben megoldódnak. A feszültség megoldásához türelmes, megértő párbeszéd szükséges: a család a dialógus tanműhelye. Sőt: „A keresztény család Istennel dialógusban levő közösség" — olvassuk a Familiáris consortióban (91. o.). Az Istennel és egymással folytatott dialógus teszi lehetővé, hogy az örök összetartozás elhatározása kiteljesedjék. DIALÓGUS. Minden dialógus alapfeltétele a kölcsönös megbecsülés. Törekednünk kell, hogy egymás álláspontját minél mélyebben megértsüik, ne csak meghallgassuk. A szerető beléérzés, empátia, teszi lehetővé a szavakkal ki nem mondott „extraverbális kommunikáció" felfogását. Az elejtett szavak sokat elárulnak a mély vonulatokból, de túl nagy jelentőséget se tulajdonítsunk nekik. Figyelmeztethetnek ezek a még meglévő tökéletlenségekre, de a valódi ön- és társszeretet a személyiség egészére figyel, a tudatos jószándékot tekinti döntőnek. A házastársak közötti igazi párbeszéd az egyre mélyülő, és mindig megújuló társi szövetséget szolgálja (Bővet 99. o.). Teljes egzisztenciánk részt vesz benne. Fontos a szexuális problémák és örömök közös megbeszélése is — ennek nyíltsága házaspáronként változó. Az intim kérdésekben a tanácsadás nagy körültekintést, tapintatot, tapasztalatot igényel. Eugen Kennedy kézikönyve összefoglalja a tanácsadáshoz szükséges legfontosabb tudnivalókat. Hangsúlyozza, hogy a szexuális problémák gyakran más nehézségek álarcaként jelentkeznek (223. o.). Az egész személyiséget kell ilyenkor is gyógyítani. KORSZAKOK A HÁZASSÁGBAN. A házassági és szexuális részletproblémák teológiai tárgyalása újabb és újabb szempontok szerint rendkívül gyakori. McCormick tizenöt év referátumait összefoglaló könyvében nincs év, melyben a témák közt ne szerepelnének. Hazai irodalmunkban is visszatérő kérdések. Néhány gondolatát emelném ki korosztályok szerint. 242
