Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 1. szám - KÖRKÉP - Gál Ferenc: Helyi közösség - helyi egyház
KÖRKÉP HELYI KÖZÖSSÉG — HELYI EGYHÁZ Az újszövetségi iratokban az egyháznak csak kezdetleges képe található meg. A lényeg ott van, de forma szerint még minden bontakozik, fejlődik, vagyis az egyház útban van ahhoz, hogy a benne levő kegyelmi tartalmat történeti formában kifejezze és hordozza. Küldetése az, hogy tanúskodjék a feltámadt Krisztus mellett és az emberiség számára megjelenítse a megváltás kegyelmeit. Ezért Jézus Krisztus benne van egész tanításával a Szentlélek erejével és a kegyelem eszközeivel. Amellett a bibliai egyház úgy áll előttünk, mint szervezett, illetőleg szerveződő közösség, ahol Krisztus apostolai a felelősek a tanításért, ők hordozzák a hatalmat, ők irányítanak, ők állítanak elöljárókat a helyi közösségekbe. Kétségtelen az is, hogy a különböző helyi adottságok ellenére egy egyházról van szó, hiszen ,,egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy a hivatás is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit és egy a keresztség” (Ef 4,4-5). Más evangéliumot senki sem hirdethet, csak azt, amelyet az apostolok hirdetnek, amely már úgy szerepel, mint hagyomány, amihez ragaszkodni kell (Gál 1,9; 1Kor 15,3; 2Tesz 2,15; 1Tim 6,3; Tit 2,1). A; tanítást csak az adhatja tovább, aki küldetést kapott (Rám 10,15). Az egyetemes egyház tehát jelen van, mint átfogó légkör, mint eszmény és norma, de mindez a helyi közösségben, a helyi egyházban realizálódik. Az a benyomásunk, hogy a helyi egyház szinte túlsúlyban van az egyetemes egyházzal szemben Csak a helyi közösségek életéről hallunk, az egyetemes egyház ezekben tükröződik. A hivők itt kapják meg a hitet, itt keresztesednek meg, itt tesznekl tanúságot Krisztus mellett. Az evangélium hirdetésében beszélnek arról, hogy Krisztus Péterre építette egyházát (Mt 16,18), őrá bízta az egész nyájat (Jn 21,17), de a pásztori hatalmat mindig a jelenlevő apostol vagy az apostoloktól küldött elöljáró testesíti meg, A helyi egyház tehát nem csak része az egyetemes egyháznak, hanem képe, realizálása. A helyi egyház ezért kapja meg az „Isten egyháza” vagy a „Krisztus egyháza” nevet. Pál apostol így beszél az efezusi presbiterekhez: „Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek annak élére elöljárókul, hogy igazgassátok Isten egyházát, amelyet tulajdon vére árán szerzett magának” (ApCsel 20,28). A helyi egyház is Krisztus teste (1Kor 12,12), Krisztus jegyese (2Kor 11,2), s az Isten temploma, amelynek szegletköve Krisztus, és összetartó ereje a Szentlélek (Ef 3,21). A helyi egyháznak ez az egészet reprezentáló szerepe először akkor kezdett halványulni, amikor a középkorban kiépült az adminisztratív centralizáció, és egyes szerzetesrendek privilégiumot kaptak, hogy nem tartoznak a helyi püspök joghatósága alá, hanem közvetlenül a pápának vannak alárendelve (exemptio). Természetesen ott is megmaradt az elvi lehetősége annak, hogy ők maguk tekintsék magukat valamilyen helyi egyháznak — Az európai gondolkodásnak különben is sajátsága lett a meny- nyiségi gondolkodás. A valóságot mérlegeléssel, osztással, egyesítéssel vizsgáljuk, s mindig részekből alkotjuk meg az egészet. A Szentírás inkább képpel és jelképpel dolgozott. A kép a maga kicsinyített és vázlatos formájában, az egész valósáq tükre és kifejezője: a mustármag az egész növényt képviseli. Ott a név sem egyszerű megnevezés, hanem a személy helyett áll. Valamiképpen benne van a személy tekintélye, hatalma, sérthetetlensége. Ezért nem szabad hiába venni Isten nevét, s ezért üdvözöl az, aki segítségül hívja az Ür nevét (ApCsel 2,21). Ilyen alapon rendelt Krisztus jelképeket a kegyelem közlésére. A földi dolgokba, cselekményekbe belevitte a kegyelmi tartalmat, ezért mondjuk, hogy a szentségek azt a kegyelmet közvetítik, amelyet jelképeznek. Ö a közösséget is ilyen jelképnek szánta. Egyháza jelképezi a megváltott emberiséget, de hatékony jelkép, vagyis magában hordozza azt a tanítást és kegyelmi erőt, amely szükséges az emberi üdvösséghez. Viszont magát az egyházat is ilyen alapon rendezte be. Az egyetemes egyházat a helyi egyházak jelképezik és fejezik ki. Magukban hordozzák a tanítást és a kegyelmi rendet. Jelen van bennük Krisztus a Szentlélek közvetítésével. Ö nem mennyiségi kategóriákban 31
