Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)

1984 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Hajnal György: A szeretet találékony

A karácsonyt, a húsvétot, Szent Miklós napját napokig tartó készülődés, izgalom, munka előzi meg, hogy az ünnep valóban kivételes és ragyogó legyen. Sokkal több, mint ajándékozási és étkezési alkalom. Itt a közeledő karácsonyhoz adnék néhány gondolatot.

Karácsonyra készülünk: Felelősek vagyunk egymásért! Nem magunknak élünk. Ezt a gondolatot a négy adventi hétre oszthatjuk el:

— 1. hét: Felelősek vagyunk egymásért a családban.

— 2. hét: Felelős vagyok osztálytársaimért.

— 3. hét: Felelősek vagyunk környezetünkért.

— 4. hét: Karácsony a szeretet ünnepe, és az eukarisztia, a szeretet szentsége. Karácsony üzenete a világnak.

Ezen alapgondolatok szerint a szeretetszolgálatok legtalálékonyabb módjait lehet a gyerekekkel begyakoroltatni. — A középiskolások egyik hittanóráján a gyerekek dolgozatot írtak ezzel a címmel: ,,Mit várok én a karácsonytól?" Egyik nagylány így vallott: „Életem legboldogabb napja volt, amikor egy fiú — aki azóta mindenkinél kedvesebb nekem — megnyílt előttem és azt mondta: Érdekelsz, szeretlek! Ügy érzem, karácsonykor Isten nyílik meg az emberek előtt és azt mondja: Érdekelsz, szeretlek! Nem lehet ennél szebb nap, ennél nagyobb ünnep."

Egy másik igy imádkozik: „Mennyei Atyánk! Karácsonykor teljesítetted az emberiség sóvárgó vágyát; látható alakban megjelent közöttünk a láthatatlan Isten, aki emberi testbe öltözött és kisgyermekként jött közénk. Segíts, hogy ezt az örvendetes üzenetet továbbadjuk azoknak is, akik még nem tudnak róla. A mi urunk Jézus Krisztus által. Ámen.”

Amit nem akarsz, hogy mások neked tegyenek ... (Tób 4,16)

A szeretetre neveléshez akár családi megbeszélésben, akár a templomi katekézisben, legjobb mindig köznapi példákból kiindulni. Ehhez az szükséges, hogy nyitott szemmel járjunk a mindennapokban. — A villamoson egy kisgyerek toporzékol: „Le akarok ülni!” A szülők mindenáron szereznek neki helyet. — A másik oldalon egy nagyobb gyerek akarja átadni a helyét a felszálló öregnek, de szülei rászólnak: „Maradj a helyeden, te is megfizetted a jegyet". — És sorolhatnánk a kirívó eseteket, melyekkel naponta találkozunk: „Ha téged megütnek, üsd vissza őket"! — Hány apa küldi ilyen „jó tanáccsal" a gyerekét az iskolába.

Ilyen, életből vett példákkal indíthatjuk el a szeretetszolgálatról szóló beszélgetésünket, majd a lélektanilag legalkalmasabb pillanatban a kinyilatkoztatásból adjuk meg a feleletet. A Szentírás szavain keresztül Jézus számtalan helyen szól a hittanon részt vevő gyermekhez. Az egyház is a legsürgetőbb feladatai közé sorolja, hogy emberiesebbé tegyük a világot. Az emberben lappangó sokféle önzés az életet és az emberi közösséget olyanná formálná, melyben a hatalmasok elnyomják a gyengéket, és mindenki mindenkinek az ellensége. II. János Pál pápa sürgető feladatának tartja, hogy hirdesse és beoltsa napjaink életébe az irgalom misztériumát, ami legtökéletesebben Jézus Krisztusban mutatkozott meg. Használjuk egyre gyakrabban a Szentatya „Isteni irgalmasságról" szóló körlevelét, számos kiaknázatlan kincs van benne (Dives in misericordia, enciklika, 1980. nov. 30.).

Az irgalom énekei

Marie Noel igen sokoldalúan próbálja megvilágítani a szeretetnek a titkát. Az első titoknak részvét a neve. Részvéte annak van, aki saját vállára veszi a szerencsétlenek elviselhetetlen terheit. Talán könnyít rajtuk, mert átéli: Bennük szenvedek, küzdők, vagyok fáradt és éhezem. Megrettenek, mert most egy sebesült vagyok, a következő percben talán szegény vagy öreg leszek, özvegy, sőt halott a halottakkal.

És valóban, amikor Marie Noel egy elhagyott aggastyán halálát írja le, a szegény munkásasszony ezernyi baját sorolja fel, az aggok házában ápoló Fanny reggeli imáját mondja — érezzük a nyomorúságot daloló egyéni hangján keresztül, hogy velük együtt szenved és lelke mélyéig átérzi vigasztalan sorsukat. Nem kívülről figyeli a szenvedést, hanem saját lelkében éli át mások gyötrelmét: Ki szenved közületek, hogy én ne szenvednék? De van, ami az emberi szeretetnél és részvétnél erősebben működik és gyógyítóbb balzsamot csö- pögtet minden sebre: Jézus szeretete. Az ö hatása alatt titkos áram indul meg, és a szenvedő megérzi, hogy nincs egyedül. Mellette áll Jézus, mellette állunk mi is, megértjük baját, magunkra vállaljuk kínjainak egy részét. Ezt nevezzük ma gyógyító hatású „bioáram"- nak. Vajon képesek vagyunk-e mi is önként belépni ebbe az áramkörbe?!

Hajnal György

58