Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szennay András: Testvéri szeretet - testvéri szolgálat
gálatok területén is a lelkek egységét, valamint a tervek és a kezdeményezések összehangolását biztosíthatná Krisztus testének, az egyháznak a továbbépítésében. — Különösen a harmadik világ helyzete sürgeti, hogy az egyházat mint szolgálati közösséget ismerjék meg és fogadják el (vö. Antonio Vitale: Die Römische Kurie als internationales Zentrum der Zusammenarbeit und der Caritas. Concilium, 1979. 8/9 489—491.). Amint láthatjuk, az egyházban isteni megbízatása alapján a fő helyet foglalja el a szeretetszolgálat. Benne az egyes tagok Krisztus és a Lélek közösségében cselekednek. Nemcsak a hiányzó javakat próbálják pótolni, hanem tudatosan részt vállalnak mások szenvedésében. Az igazi részvétel ugyanis az, ha azonosulunk a rászorultakkal. Ez szorosan hozzátartozik Jézus radikális követelményeihez; elsősorban ez az, amit tennünk kell, hogy a ránkbízottak közösségében egymást támogatva eljussunk az ö országába. Az úton már halljuk hívogató szavát: „Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített Országot! (Mt 25,34) Mások örömének és reménységének szolgálata Végül még külön is kiemeljük, amit Schulte annyiszor hangsúlyoz, hogy ne csak a gyász, a szenvedés hozzon össze minket, hanem legyünk az örömnek és a reménynek is tanúság- tevői. Akármilyen kis szolgálattal is mindig örömet szerezhetünk a másiknak. Vegyünk magunk is részt mások örömében. De csak annak a tanúságtétele lesz hiteles a krisztusi örömhírről, az Evangéliumról, aki a féltékenységnek és az irigységnek magvait is kigyomlálta leikéből. Sokan merítettek már bátorságot és erőt a keresztény közösség öröméből és szeretetéből'. Az anyagi, a szellemi és a lelki javak legyenek a hitbeli örömnek olyan jelei, melyek a távolélőkben is felkeltik a vágyakozást a keresztény reménységre. Ezzel mindenkinek, a „kívülállóknak" üdvösségét is szolgáljuk. Szennay András TESTVÉRI SZERETET — TESTVÉRI SZOLGÁLAT Üj testvériség Egy a ti Mesteretek, ti pedig mindannyian testvérek vagytok (Mt 23,8). A Űr Jézusnak e szavai egyértelműen meghatározzák az őhozzá tartozóknak, a belé vetett hitet megváltóknak egymáshoz való kapcsolatát, viszonyát. Üj szellemű testvériség ez — a Krisztusban, a Krisztus Lelkének erejében életre kelő és szabadon vállalt testvériség, melyről nyugodtan elmondhatjuk: több, mélyebb tartalmat kifejező és átfogóbb minden vérségi kapcsolatnál. A keresztények egymás közti kapcsolatát, éthoszát ez a testvériség határozza meg, mi több: ez a testvéri szeretetkapcsolat — Urunk akarata szerint — az őbenne hívők közösségének, az egyháznak elsődleges ismertetőjegye. Arról kell ugyanis az embereknek, a kívülállóknak megismerniök, kik tartoznak Krisztushoz, a Benne hívők közösségéhez, az egyházhoz — hogy azok szeretik egymást (vö. Jn 13,35). A görög világ, az ószövetségi zsidóság, majd a hellén korszak számára a testvériség fogalma, kifejezése nem volt ismeretlen, nem volt idegen. Az újkori forradalom is zászlójára tűzte a Liberté, Égalité és Fraternité jelszavakat. A testvériség a felvilágosodás számára is értékes, nemes tartalmú fogalom volt. Mégis, vajon milyen értelemben használta maga Jézus a testvériség fogalmát, kifejezését? — Mindenekelőtt — érthetően — a zsidóság, az ószövetségi előzmények gondolatvilágához kötődött. Jézus azok számára kezdte el az Isten Országáról szóló jó hirt hirdetni, akik az Ószövetség világában gyökereztek. Különösen Máté evangéliumában találhatunk idevonatkozó utalásokat: Jézus néhány kijelentése a korabeli rabbik testvér-eszményét idézi emlékezetünkbe. Ezek tanítványaikat szerették igy nevezni. — Már tipikusan keresztény, azaz krisztusi szóhasználat: ki az én anyám és testvéreim? Mindaz, aki az Atya akaratát cselek- szi. . . (Mk 3,31—35); mindaz tehát, aki alárendeli magát az Atyaisten akaratának: testvér. A testvériség alapja itt nem természetes, vérségi adottság, hanem lelki, szellemi kapcsolat. Hivő meggyőződésből lakadó, emberi döntést, állásfoglalást is kívánó, és egyben sajátos ontológiai háttérrel rendelkező tényező. — Testvérek továbbá Jézus számára a „legkisebbek", akik nagyon is rászorulnak az Atya segítségére. Testvérek az alázatosak, akik alárendelik magukat az Atya akaratának. Röviden: az Istent szeretők, az Istenben hívők — mind testvéri közösséget alkotnak. 18
