Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)

1984 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tomka Ferenc: Az új Kódex és a gyónás

— a pap, aki direkte megsérti a gyónási titkot (1388, c.).

Az ordináriusnak lenntartott cenzúrát vonja magára (kiközösítésbe vagy interdictum alá esik)

— a hitehagyó, aki heretikussá vagy skizmatikussá lesz (1364. c.). (Természetesen nincsenek kiközösítésbe azok, akik eleve más vallási közösség tagjaként kezdték életüket.)

— aki a püspök ellen fizikai erőszakot alkalmaz (1370. c.),

— aki a pápai döntések ellen egyetemes zsinathoz vagy a püspöki kollégiumhoz folyamodik (1372. c.),

— aki nincs ugyan pappá szentelve, de a szentmise bemutatását vagy a gyóntatást színleli (1378. c.),

— aki hamisan jelenti fel a gyóntatót a hatodik parancs elleni bűnre csábítás vádjával (1390. c.),

— aki abortust követ el (1398. c.).

Ipso facto suspensiot von magára a pap vagy örökfogadalmas szerzetes, aki házasságot kísérel meg (1394. c.).

A ,,lerendae sententiae' büntetések. — Az új törvénykönyv nagyon lecsökkentette a fenntartott büntetések számát, egyes bűnök esetében azonban előírja, hogy bár ezek nem vonnak magukra latae sententiae egyházi büntetést, de a helyi egyházaknak kötelessége, hogy súlyos büntetéssel, alkalom adtán cenzúrával sújtsák elkövetőit.

— Cenzúrával vagy más jogos büntetéssel kell büntetni a szülőket vagy gyámokat, ha nem katolikus vallásban keresztelik vagy nevelik gyermeküket (1366. c.),

— interdictummal vagy más súlyos büntetéssel, aki az egyház egysége ellen támad, a pápa, a püspökök iránti engedetlenségre lázit, a Szentszék által elítélt tanokat terjeszt (1371—75. c.),

— jogos büntetéssel, aki fizikai erőszakot alkalmaz papok vagy szerzetesek ellen (egyházi szolgálatuk megvetése miatt) (1370. c.),

— jogos büntetéssel, aki az egyházi szolgálat vagy hatalomgyakorlás vagy választás szabadságát akadályozza (1375. c.),

— interdictummal vagy suspensioval, aki simóniával szolgáltat ki vagy vesz fel szentséget (1380. c.),

— jogos büntetéssel, aki valamit ígér vagy ajándékoz annak érdekében, hogy valakitől, akinek megbízatása van az egyházban, törvénytelenül valamilyen engedményben részesüljön (hasonló büntetés illeti azt, aki ilyen ajándékot elfogad) (1386. c.),

— súlyos büntetéssel, aki nagy nyilvánosság előtt (vagy a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával) káromkodik vagy súlyosan durván és erkölcstelenül beszél, vagy a vallás és egyház ellen gyűlöletet szit (1369. c.),

— suspensioval a papot, aki concubinatusban él (1395. c.), illetve aki a gyóntatással kapcsolatban a VI. parancs elleni bűnre csábítja a gyónót (1387. c.).

c) Feloldozás a cenzúrák alól

A cenzúrák alóli feloldozás szabályai lényegileg megegyeznek a korábbiakkal:

A jog által fenntartott büntetések alól általában feloldozhatnak: a Szentszéknek fenntartott esetekben a Szentszék (1354. c.), egyéb cenzúrák esetében a helyi ordinárius (illetve gyónásban bármelyik püspök) (1355. c.)

Halálveszélyben minden pap minden bűn és büntetés alól feloldozhat. De a felgyógyulás esetén „recursus" (ismétlés) kötelezettsége áll fenn.

Sürgős, szorongató esetben (casus urgens) minden gyóntató feloldozhat minden latae sententiae kiközösítés és interdictum alól. (Tehát nem minden pap, mint a halálveszélyben, csak az, akinek joghatósága van.) — „Sürgős eset" két okból fordulhat elő: 1. Ha a feloldozás elhalasztásából súlyos botrány, vagy a jó hírnév elvesztésének, vagy a gyónási titok megsértésének veszélye következnék. — 2. Ha a gyónónak „nehezére esnék megmaradni a súlyos bűn állapotában", vagyis lelkiismereti terhét, illetve a szentségi kegyelem hiányát nehezen tudná viselni addig, amíg a gyóntató a szükséges felhatalmazást megszerezné a feloldozáshoz (1357. c.). (Ez az eset többnyire fennáll.)

A gyóntatás szellemének megújulása

Az új Kódex minden esetben feltételezi a zsinati, illetve zsinat utáni római rendelkezések ismeretét. A gyónás megújításának alapelveit az OP foglalta össze, s utóbb foglalkozott a témával az 1983-as püspöki szinódus. A fenti jogszabályok ismertetése után szükségét érezzük, hogy röviden utaljunk azokra a gyakorlati útmutatásokra, amelyeket az Ordo Paeni- tentiae és a szinódus adtak, és amelyek feltételei a gyónás megújulásának.

63