Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 3. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Tomka Ferenc: Az új Kódex és a gyónás
korlatilag régóta külön él már, azóta viszont a fiúkat se igen látogatja. A pénz (igen tisztes összeget!) rendszeresen küldi, pár kedves, semmitmondó sor kíséretében. (Részlet a húgának írt levélből): ,,. . . bármennyire is próbálom, nem tudok magam elé elérhető célt tűzni. Tönkretettem az életemet, aminek így azért nem maradt értelme, mert nem tudok az elvárásoknak megfelelni. Gyerekeimet ellátni, ahogy kéne — nem megy. Magánéletemet rendezni — nem megy. Szakmailag egyenesbe jönni (hisz talán életem végéig adós maradok) — nem megy. Hát akkor . . .?" (Éjszakai beszélgetés, két évvel a történtek után): — Beszélhetünk róla? — Muszáj? . . . Mit tehettem volna? — Másnak is volt már adóssága, bukása . . . — Nemcsak a pénzről van szó . . . — ... te több vagy, mint egy vendéglős, mint egy bőkezű apa és gavallér férj ... Te Gy. R. vagy, egyszeri és megismételhetetlen . . . — Gondolod. . .? Na, aludjunk. Holnap korábban kell kinyitni. Majd hozz föl a raktárból mindjárt húsz láda sört . . . Az élet értelmére vonatkozó kérdésre az ember igazán csak az életével tud válaszolni. S akik nem találják értelmét és célját, azok nem filozófiai kérdésekkel bíbelődnek, hanem egész életükben fenyegetettek. Némi pszichológiai érzékkel azt is meg kell állapítanunk, hogy az egyes ember számára az alapvető kérdés égető személyességgel vetődik fel: mi az én életem értelme? S egyáltalán: ki vagyok én? Ez az a kérdés viszont, amire van válasz. Fogalmilag talán nem túlságosan sokatmondó, de érzelmileg életfontosságú, és semmi mással nem pótolható: te te vagy. Ez azt jelenti: elismerlek, elfogadlak annak, aki vagy. Az elfogadásnak ez a közege olyan az ember számára, mint a levegő, csak akkor venni észre létét és fontosságát, amikor hiányzik. E három „életpálya-szakasz” vázlatos képe kapcsán egyebek között eltűnődhetünk azon is, hogy mindhárom ember valami módon kapcsolatban volt, illetve kapcsolatba került a kereszténységgel. S a kapcsolat megszakadása csak egy esetben nevezhető véletlenszerűnek . . . A pszichológia „felfedezte" — újrafelfedezte? —, hogy szeretni kell az embert. — Ezt mi keresztények valljuk ugyan, de kérdés, átérezzük-e, hogy ez mennyire életfontosságú. Pedig múlhatatlanul fontos volna, hogy megszívleljük egy rokkantakkal foglalkozó lelkipásztor „életbölcseletét": az Isten szeretetéről nem csak prédikálni szabad, azt tovább kell adni! Kipke Tamás AZ ÜJ KÓDEX ÉS A GYÓNÁS A II. Vatikáni zsinat elrendelte, hogy „át kell dolgozni a bűnbocsánat szentségének szertartását és formuláit, hogy azok a szentség természetét és hatását világosabban fejezzék ki". (Liturgia 72). Az 1973-ban megjelent bűnbánattartás rendje (Ordo Paenitentiae=OP) a bűn- bánattartással, illetve a gyónással kapcsolatos hibák kijavítását tűzte ki célul —, az új Kódex pedig ennek legfontosabb előírásait foglalta törvénybe. Az alábbiakban megkíséreljük röviden összefoglalni az új Kódexnek a gyónásra, gyóntatásra vonatkozó előírásait. A feloldozás formái a) A Kódex újra megfogalmazza az egyház hagyományos elvét, hogy a súlyos bűnben élő katolikusok számára az Istennel és az egyházzal való kiengesztelődés egyetlen módja az egyéni gyónás és feláldozás. Ez alól csak az ment fel, ha a gyónás fizikailag vagy erkölcsileg lehetetlen (860. c.). Ezzel kapcsolatban azonban a keresztényeknek tudniuk, a lelkipásztoroknak pedig hangsúlyozniuk kell, hogy az Istennel való kiengesztelődés már a bűnbánat pillanatában (illetve a jóvátétel és a gyónás elhatározásának pillanatában) létrejön. A hívőknek tehát meg kell szokniuk, hogy a lehető leghamarabb bánják meg a bűnt és tegyék azt jóvá — azaz tegyenek valami jót, akkor is, ha a gyónásra csak valamivel később kerülhet sor. 61
