Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kerényi Lajos: Építsünk keresztény családokat
annak az apának a magatartása, aki egyébként templomba járó, ,,jó katolikus", mégis, amikor este jól kihancúrozta magát gyerekeivel és azok lefekvéshez készülődnek, így búcsúzik tőlük: No, majd jön az anyu és imádkozik veletek. — Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a szülők legyenek teljes szinkronban a nevelés munkájában. Régi statisztika, hogy ahol mindkét szülő komolyan veszi a kereszténységet, ott a gyermekeknek csupán ,,alig százaléka" lesz fekete bárány a hit szempontjából. Ezért nagyszerű eredmény a lelkipásztor számára, ha minél több fiatalnál éri el azt az igényt, hogy házasságkötéskor azonos meggyőződésű és világnézetű hitvestársat keressen magának. Hiányzik az édesanyák mosolya ... „Kezedben a gyermeknek álmai, / Tündérvilága lelkes ifjúnak, / A férfi boldogsága; játszani / Ily drága kincsek nem adattanak." Vörösmarty Mihály ilyen szavakkal fordul kora hölgyeihez. Valóban igaz: megfagy az élet, kihűl a családi fészek melege, elridegedik a világ, ha a nő elközönségesedik, ha az örök nőit többé nem tudja elővarázsolni, ha megszűnik mosolyogni, megértőén szeretni. A családi tűzhely melegéről a nőnek kell elsősorban gondoskodnia, az ő művészetén múlik, hogy otthon jól érezzék magukat. Igénybe vehető eszközei: ízlés a berendezésben, új meg új ötletek az ételek felszolgálásában, kedves stílus, jóízű ebédek, vacsorák, meghitt és kedves együttlétek. És természetesen az egyetlen férfihez — az apához — való hűség egy életen át! Nem kis feladat ez, de örökös hivatás. Megfelelni a férfi nőideáljába vetett reményének, megmaradni a piedesztálon olyannak, akinek feltehető az ugyancsak Vörösmarty által Csajághy Laurának feltett kérdés: „Nem fáradsz-e reám mosolyogni, ha csüggedek, és ha / Megszédít a gond, tűrni szeszélyeimet? / Nagy feladás vár rád: fiatal szívednek erényét / Tenni napul megtört életem árnya fölé." Természetfeletti küldetés és a benne rejlő lehetőség. — Az egyik, pár éve tartott püspöki szinódus felvázolta a világegyház általános helyzetét, ezen belül a szakularizáció szomorú következményeit: „A klasszikus filozófiai rendszereket elhagyják ... a világ legtöbb országában növekedett a szekularizáció, amely lassan szekularizmussá válik, vagyis olyan világnézetté, amely többé nem hisz a természetfeletti világban és elveti az ember örök rendeltetését. Ennek az evilágiságnak a nyomai természetesen az erkölcsi életben is megnyilatkoznak ... A világ szinte minden részén az állami iskolákban a természettudományoké az elsőbbség. Sok helyen kisarkítva és helytelenül szembenállitva a Bibliával és hitigazságokkal. Ebből adódik a nagy kérdés, hogyan és hol tanítsák a mai fiataloknak a keresztény hitet?" A szinódusi atyák abban látták a természetfeletti továbbadásának legalkalmasabb lehetőségét, ha kisközösségekben olyan eleven és életszerű jézusi légkört sikerül teremteni, amely vonzó, meggyőző és életformát alakító hatással van a környezetre. A lelkipásztor számára a legkézenfekvőbb — isteni és emberi jog által védelmezett és melengetett — kisközösség: a család. A jó pap tehát lehetőségeket keres, hogyan alakíthatja át a családot olyan közösséggé, ahol alkalmas légkör adódik az újabb és újabb „megtérések" számára mindaddig, míg végül megszülethet a családtagokban a Krisztust, sőt a Szentháromságot öntudatosan hordozó új ember. A szabadság kibontakozásának helye is a család. — A lélektan mesterei sokat beszélnek a személyiség struktúrájáról. Ma már szinte általánosan elfogadott Freud módszere, amely a személyiséget szimbolikusan három fö elemre bontja. — 1. Az id a személyiség alaprendszere. Tartalmazza (pszichológiailag) mindazt, ami öröklött, amit már születésekor magával hoz az ember. Energiáját testi folyamatokból meríti, örömkereső vagy fájdalomkerülő (feszültségcsökkentő) irányulásait ún. elsődleges (reflex) folyamatok útján valósítja meg. Várni nem tudó, kis állatka az emberben. — 2. Az ego a személyiség másodlagos rendszere. Akkor alakul ki, amikor a személy rájön arra, hogy alkalmazkodnia kell. „Meg kell keresnie az ételt." Realitáselvnek is nevezik. Amikor a személy meggátolja a feszültség feloldását, míg bizonyos szempontok szerint meg nem találja az alkalmas tárgyat, akkor már az ego működik benne. Az idet felváltja az ego. Ez biztosítja a szükséglet reális kielégítésének feltételeit és ellenőrzi sikerét. Késleltet és differenciál. — 3. A superego a közösség értékrendszerének és eszményeinek belső képviselője. A superego az ideálisra törekszik, szemben az ego által képviselt realitással. Inkább a tökéletességet keresi, mint az örömöt. Ezeket a magasabb eszméket a szülök, nevelők képviselik először a gyermek előtt. Ebből alakul ki a lelkiismeret. Amit a szülök kívánnak, szentnek tartanak és jutalmaznak, az mint egoideál vetitödik be a gyerekbe. A lelkiismeret 57
