Teológia - Hittudományi Folyóirat 18. (1984)
1984 / 2. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Cselényi István Gábor: Családi kör kialakítása az egyházközségben
a vendéglátók, utóbbi esetben az egyházközség gondoskodik némi enni-inni valóról — természetesen nem lakomáról és ivászatról van szó. A témát érdemes előre megbeszélni, hogy a résztvevők fel tudjanak készülni; lehet a kérdésnek referense is. De adódhatnak spontán, aktuális témák is. Van, ahol egész hétvéget töltenek együtt a házaspárok, beleértve gyermekeiket is, s ezalatt kirándulásra, játékra is sor kerül. A megbeszélésekhez karitativ tevékenység — egymás segítése, betegápolás stb. — is természetszerűleg járul. Nevelővé nevelés A családcsoportok munkájából mindenekelőtt azt a kérdést szeretnénk kiemelni, hogyan segítheti a családi kör a szülőknek nevelővé válását. Thomas Gordon érdekes képzési programot dolgozott ki, amelyet nemcsak Amerikában, de Európában is többfelé alkalmaztak, s amely jó indításokat jelenthet hazai családpasztorációnkban is. — A Gordon-elv lényege: a szülők helyes érzelmi magatartásának begyakorlása (Parent Effectiveness Training). A háttér: a szülők bizonytalansága, tájékozatlansága nevelési kérdésekben. A cél: képessé tenni őket, hogy eredményesen tudjanak nevelni, mégpedig a félelem — a megfélemlítés — fegyvere nélkül. Ami azt is jelenti: egyszer s mindenkorra le kell tudniuk mondani a büntetés alkalmazásáról (a testi fenyítésről már nem is beszélve). — De vajon hogyan történhet meg ez? Hogyan válhatnak a ma és a holnap keresztény házaspárjai a nevelés szakembereivé? Gordon elve forradalmasítja a családon belüli nevelést. A hagyományos felfogás azonosította a szülő által elvárt normákat a jóval, az általa nem helyeseltet a rosszal. Ebből szükségszerűen konfliktus adódott. A szülő és a gyermek összecsapásából egyik győztesként, másik vesztesként került ki, a család élete állandó hatalmi harc színtere volt. Csupán egyetlen példát erre. A gimnazista fiú teljes erővel bömbölteti a rádiót. Az apa fáradtan hazatér a munkából, bosszantja a zene. Kész a konfliktushelyzet. A nevelési beidegzéseknek megfelelően most vita kezdődik, a papa rákiabál a fiúra, az még erősebbre veszi a rádión a hangerőt. Elcsattan egy pofon a szülő részéről. Ezután két eset lehetséges. Vagy az, hogy a fiú feladja ellenállását, kikapcsolja a rádiót s dúlva-fúlva elrohan hazulról, vagy az apa megbánja a durvaságot, megbocsát, s engedi, hogy a gyerek — kisebb hangerővel — továbbra is zúgassa a rádiót. De vajon lehetséges-e más megoldás? — Gordon szerint a jó és a rossz nem mindig azonos a szülő által elfogadottal vagy el nem fogadhatóval (sokszor ugyanis csak megszokott, beidegzett cselekvésmintáról, esetleg egyéni vagy kényelmi szempontokról van szó). Szerinte is adódhatnak konfliktushelyzetek. Ezekben azonban a megoldást a „család- konferenciában", magyarán: a párbeszédben, a kérdések átbeszélésében látja. Ennek keretében a szülő is, de a gyerek is elmondhatja a maga véleményét, nézőpontját. Az előbbi esetben például a szülő nemcsak azt mondja el, ami a felszínen van („ő-üzenet”), nemcsak tekintélyelvi alapon érvel („én vagyok az apád, tehát hallgattasd el a rádiót...”), hanem feltárja „én-üzenetét" is, ti. hogy mi miatt igényli a csöndet (agyonhajszolta magát, szüksége lenne egy kis pihenésre), azaz érzelmileg is motiválja álláspontját. Ez elöl — ha nem teljesen megromlott szülő—gyermek kapcsolatról van szó — a fiú sem térhet ki. Kompromisszum alakul ki: a fiú fülhallgatót tesz fel, úgy hallgatja az ötórai teát, az apa pedig le tud dűlni egy kis sziesztára. Nincs győztes és vesztes, csak békés családtagok.5 A demokratikusabb — s joggal mondhatjuk: keresztényibb — családmodellen belül tehát a kontaktusok feloldása a következőképp történik: — 1. a családtagok verbalizálják, szavakba öntik problémáikat; — 2. elmondják sajátos szempontjaikat; — 3. keresik a lehetséges megoldásokat; 4. kiválasztják ezek közül a legjobbat, a „közös nevezőt" jelentőt; — 5. majd megbeszélik a kivitelezés szempontjait; — 6. Később, egy idő után ismét visszatérnek a kérdésre, és okulnak a szerzett tapasztalatokból. — A Gordon-elv alkalmazhatóságát ma már számos felmérés, kísérlet mutatja. Vigyázni kell azonban; téves lenne merev, gépies alkalmazása. A békés családi légkör nem nevelési technika csupán, hanem emberi nyitottság kérdése is. Ennek begyakorlásában viszont valóban sokat segíthet a családkonferencia gyakorlata — nemcsak egy-egy családtag, hanem az egész család fóruma előtt is. — A családkonferenciák módszerének ismertetésében, begyakorlásában, továbbfejlesztésében mérhetetlenül nagy szerepe van az egyházközségi családi köröknek, ahol az egyes családok, házaspárok egymás tapasztalatait is egymáshoz mérhetik, így az — éppen a hazai televízióból, annak Családi kör c. adásából „meleg, nem korlátozó" szülői típusként ismert — nyitott szülői magatartás terjedését egyházunk is hathatósabban tudná segíteni. Indítások a beszélgetésekhez A plébániai családi kör, szülőszeminárium munkája természetesen nem merülhet ki a családtagok közti viszonyok elemzésében, még kevésbé egyetlen — mégoly hathatós — 53
