Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - KÖRKÉP - Kipke Tamás: Az atomenergia: kihívás az egyházak számára
r — Létezik egy új ága a keresztény etikának, mely elénk tárja: éppúgy meg kell különböztetni a helyes és a bűnös cselekvést a természettel, mint az emberrel szemben — még ha erről sokáig nem is tudtunk. Mind több hang hívja föl a figyelmet a modern társadalom kettészakadottságára: egyik oldalon a technikai lehetőségek gazdagsága, másikon súlyos erkölcsi problémák megoldatlansága — állapítják meg katolikus és evangélikus papok egy közös nyila kozatukban. — Ismert tény, hogy a gazdag országok jóléte és telítettsége jórészt a szegényebb nemzetek kizsákmányolásán és a föld javainak önző és igazságtalan mértékű és arányú kitermelésén alapul. A mostanra kivívott előnyös helyzet megmentését, a további hasonló fejlődés biztosítását most sokan éppen az atomipartól várják. Ennek hátrányos következményei azonban egyszerűen nem hasonlíthatók a korábbiakhoz, mint például a levegőszennyezés, a vizek mérgezése. Nem, az atomipar, (szolgáljon katonai vagy polgári célokat) olyan felelőtlen kaland, amire még nem volt példa az emberi történelemben — szögezi le a nyilatkozat, mely Ezékiel próféta szavaival kezdődik (33,6). „Ha ellenben az őrálló látja a fegyvert jönni és nem fújja meg a trombitát, úgy hogy a nép nem kap intést s így jön el a fegyver s ér utol közülük valamely lelket, ezt ugyan a maga vétke miatt érte utol a sorsa, de vérét az őrálló kezéből kérem elő.1' — Nyilvánvaló, hogy az atomenergia felhasználását ellenzők előtt fölmerülő problémák igen komolyak és nehezen megoldhatók, s így mindenkitől, aki csak kissé is bepillantott ezek szövevényébe, személyes állásfoglalást kívánnak. Megengedhetetlen, hogy ezek a kérdések csak tudósok, gazdasági szakemberek és politikusok illetékességi körébe tartozzanak! Az emberi felelősségérzetre hivatkoznak a katolikus és evangélikus lelkipásztorok: mostan'ól ebben a kérdésben már minden további hallgatás bűnös hallgatásnak számítana, véteknek az ember és a teremtés ellen. Felhívással fordulnak minden egyes egyházközséghez és az egyház minden képviselőjéhez, hogy hallassák tiltakozó hangjukat, mint az „őrállók” Ezekiel szövegében, s hogy mutassák vonzó példáját az egyszerű testvéri együttélésnek az evangélium szellemében — ami legfőbb törvénye az emberi életnek. A diszkusszióról. Szerteágazónak mutatkozik az atomenergia felhasználásával kapcsolatos problematika. Többoldalú megközelítést igényel: a gazdasági, technikai kérdések, a történelmi folyamatok gyors áttekintését éppúgy, mint hitünk lényeges kérdéseinek mélyebb, újbóli átelmélkedését. Altner izgalmas, gondolatgazdag könyvének tanúsága nyomán igen éles vita folyt ott és akkor ezekről a ma is égetően aktuális kérdésekről, összpontosítsák minden erejüket arra — szólítja fel papjait az egyik püspök —, hogy a konfliktusokat békésen oldják meg. Az erőszakon nincs áldás! — Maradjanak józanok és mértéktartók érvelésükben, kerüljék a hatásvadászatot és a pánikkeltést! — Álláspontjukat az egyház képviselői elsősorban a templomokban fejtsék ki! — Tartsák tiszteletben a vitatott kérdésekben a bíróságok ítéleteit, mert különben a törvényes rend helyébe az önkényeskedés kerül. így intette övéit a püspök, hogy ezzel a szelíd határozottsággal képviseljék (az előzőekben ismertetett) érveiket, álláspontjukat az atomenergia kérdésében, mely legyen bármilyen élet- fontosságú — így kell és csak így lehet keresztény módon képviselni. Az igazságosság és a testvériség szellemében. Kipke Tamás Olvasóink szives tudomására hozzuk, hogy a következő számokból „Az eukarisztikus és liturgikus közösség” (1980/1.); „A kezdeményezés egyházunkban” (1980/4.); „A megújuló keresztény lelkiség” (1982/1.); „Húsz éve nyílt meg a II. Vatikáni zsinat” (1982/ 4.) számai még megvásárolhatók. A TEOLÓGIA nemcsak évi előfizetéssel, hanem egyes számok szerint is megrendelhető a kiadóhivatalnál, (szerk.) 48
