Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - KÖRKÉP - Kipke Tamás: Az atomenergia: kihívás az egyházak számára
lehetőségét a nyilvánvaló zsarnokság esetében, ahol támadják a személy alapvető jogait. De az erőszakot mint olyant mindenképpen rossznak kell tartani. S aki a társadalmi változást erőszakkal akarja megváltoztatni, az ugyan helyzetváltozást akar, de ez gyakran csak szerepcseréig jut el. Az ilyen felfogás Krisztus és az ember közti viszonyt csak egy lehetséges elméletnek és nem pedig megvalósíthatónak tekinti. A boldog szegényeket (Márián kezdve a többi szentet), akik megélték az evangéliumi boldogság örömét, úgy tekinti, mint akik eltávolodtak a reális valóság ól. — A felszabadítás teológiájának kutatásánál azonban eljutunk a szent keresztények tanításához és példájához Máriától Assziszi Szent Ferencen át napjainkig mindazokhoz, akik előfutárok voltak a szociális szeretet terén. —• 2. Ghandi mondása: ha csak az erőszak és a gyengeség között választhatnék, nem haboznék, hogy az erőszakot tanácsoljam. Amikor a keresztény kísértést érez, hogy az erőszakot ajánlja, s elmegy odáig, hogy kezében az evangéliummal igazolja, ez azt jelenti, hogy nem tud más lehetséges választást, mint az erőszakot, vagy a visszahúzódást. Egy harmadik lehetőséget ajánl Pál apostol, amikor az Isten gyengeségéről beszél, amely erősebb, mint az emberek (1Kor 1,25). Isten keresztre feszített szerete ének gyengesége kiterjed misztikus testére is. — Halljuk meg a legfőbb egyházi tekintély, II. János Pál pápa szavait a háborúk földjén: „Hitem meggyőződésével és küldetésem teljes bizalmával kijelentem, hogy az erőszak elfogadhatatlan a konfliktusok megoldására. Az erőszak méltatlan az emberhez. Az erőszak hazugság, mert ellentétes hitünk igazságával, az emberiség igazságával. Az erőszak lerombolja azt, amit védenie kellene: a méltóságot, az éle'et, az emberi lét szabadságát. Az erőszak vétek az emberiség ellen, mert rombol a társadalom alkotó elemeiig. Térdenállva könyörgök hozzátok (a fiatalokhoz), hogy forduljatok el az erőszaktól és térje'ek vissza a béke útjára. Kijelentettétek, hogy az igazságot keresitek. Magam is keresem az igazságot. Az erőszak lerombolja az igazságot. Isten nevében könyörgök hozzátok: térjetek Krisztushoz, aki meghalt, hogy az emberek megbocsátásban és békében élhessenek.” (II. János Pál pápa beszédéből, Droghedában, Írország határánál 1979. szeptember 29-én.) — 3. Az olyan kritikának igaza van, ami elutasítja a passzivitást ott, ahol ki kell fejezni a méltatlanságot, ahol kemény munkára van szükség. Simone Weil mondja, aki fegyvert fog, fegyver által vesz el, de aki nem fog fegyvert, kereszten pusztul el. A boldogságok által nyújtott új lehe'őségei közül választani azonban nem azt jelenti, hogy kényelmesebb magatartást választunk, mint amit az erőszakot vallók. Ha nem fogadjuk el, hogy mások vérét ontsuk, a sajátunkat kiontha juk, — ha nincs más módunk, hogy jelen lehessünk testvéreink szenvedésénél. Az egyháznak állandóan emlékeztetni kell arra, hogy az erőszak nem igazolható. Legyen ereje mindig elítélni az erőszakot és megmutatni a Boldogságok igazságát. Felhasznált irodalom: A. M. Sicari, La force et les Béati'udes. Communio 1980. No. 2. 30—43. — J. Schmidt, L’Evangelo secondo Matteo. Brescia 1957. 97. — P. Bonnard, L’Evangile selon St. Mattieu. Neuchátel 1963. 55. — H. Kahleleld, II Regno di Dió e per i poveri. Torino 1966. 21—32. — R. Schnackenburg, Le message moral du Nouveau Testament. Lyon 1963. 118—119. — J. Dupont, La bonne nouvelle. Paris 1969. — A. Gehn, Les pauvres de Jahwe. Paris 1953. Les Béatitudes. Paris 1969. Gyürki László AZ ATOMENERGIA: KIHÍVÁS AZ EGYHÁZAK SZÁMÁRA Milyen helyet foglal el a technikai civilizáció válsága az egyház tudatában? Erről számol be Günter Altner könyve, amikor a nyugat-németországi atomerőművek telepítési tervéről mond véleményt (Neukirchener Verlag — des Erziehungsvereins GmbH — Neukirchen-Vluyn, 1977.). A szerző messze túlmutat a tiltakozó akciók ismertetésén, dokumentálásán. Keresztény emberek („egyházi” és „világi” személyiségek) megnyilatkozásaiból szerencsére nem alakul ki valamiféle hivatalos álláspont, amelynek képviselete a magukat kereszténynek tartók számára kötelező volna. Ehelyett megfontolandó, továbbgondolandó szenvedélyes érvelésekkel találkozhatunk, melyekben az atomenergia és felhasználásának kérdése valóban 45
