Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)
1983 / 1. szám - KÖRKÉP - Gyürki László: Az erőszak és a boldogságok
küli szeretetünket sokszor éppen a bomló, újjáalakuló, kétkedő, ismét reménykedő családok igénylik. — Szervezetileg, értve ezen még fájdalmas aggodalommal a családot is, nyitottnak kell lennünk a jövőre, semmihez sem ragaszkodva, ami nem érték önmagában. Az értékekből, hitbeli és valódi erkölcsi érlékekből önmagunkra nézve nem engedve, de magunkat és mások iránti gesztusainkat tekintve is egyedüli meghatározónak a szere- tetet tartva. Ez jelenti mások megértését, megbecsülését, segítségét akkor is, ha nem a mi oldalunkon állnak. Végül csak egy példát minderre saját gondjainkból. Nálunk a népesedéspolitika gondja a születésszám csökkenése. De ezen belül is további gondok jelentkeznek. A mesterséges szelekció csökkenti az új nemzedék biológiai értékét. Ez azt jelenti, hogy az orvostudomány eredményeinek alkalmazása az anya- és csecsemővédelemben azon újszülötteknek is életesélyt ad, akik korábban meghaltak volna. De egyrészük egész életén át gondoskodásra szorul, a társadalom szeretetét igényli, másik részük pedig nélkülözi az aktív életmódot, hogy megszerezze a szükséges egészséget, edzettséget. Az egyre inaktívabb társadalomban ez csaknem illúzió. — További gond, hogy a csökkenő népszaporulatból is elsősorban nem azok a rétegek veszik ki részüket, akik gazdaságilag és társadalmilag (nevelés, családi háttér) is kívánatosabbak lennének. Akárcsak a világ, a nemzet problémáin is csak minden felelős, — állam, társadalmi intézmények, egyház — és maguk a polgárok együttes erőfeszítése segíthet. Hogy azok ismerjék fel: a gyermek örömforrás, akik ma más értékeket hajszolnak többnyire reménytelenül, — pedig az ő életük válna teljesebbé a gyermekek révén. Minél több ember életében válnak evidenssé az erkölcsiérzelmi értékek, annál nagyobb a társadalom megújulásának az esélye. Annál inkább várható, hogy a homo sapiens jobban összhangba kerül megváltozott környezetével. Hogy megnövekedett jólétét és testi egészségét a teljesebb emberi élet érdekében hasznosítja. Nem kétséges, hogy a világ problémáinak megoldásában azok az államok tudnak hatékonyabban részt venni, akik saját gondjaik megoldásában — értve ezen a lét gondjain túl az emberhez méltó lét gondjait — előbbrejutottak. Sokan vélik úgy, a 21. század a biológia százada lesz. Szerintük az eddigi fejlődés főleg az élettelen természettudományok — fizika, kémia — eredményeinek köszönhető. Ezek révén várhatók a nagy biológiai felfedezések. A nukleáris apokalipszisnél még embertelenebbnek tűnik a biológiai apokalipszis, a génsebészek uralma. De már tudjuk, minden az emberen múlik. Nem a tudományban van a hiba. Az atomenergia és a génsebészet is szolgálhatja az embert. A vízválasztó örök. Csak éppen ma minden felerősödött a nagy számok miatt. Ezért nagy az igény a minden eddiginél erősebb, teherbíróbb, áldozatosabb szeretet iránt. Dr. med, Frenkl Róbert AZ ERŐSZAK ÉS A BOLDOGSÁGOK A hírközlő eszközök napról napra beszámolnak háborúkról, terrorcselekményekről, megtorlásokról. A jogos, vagy vélt sérelmeket az emberiség így próbálja orvosolni. Mit kell tartani a kérész.énynek az erőszakról? A boldogságok üzenete alapján azt szeretnénk megláttatni, hogy azok a keresztény embert nem arra ösztönzik, hogy visszavonuljon a történelmi küzdelemtől. Erőt talál bennünk anélkül, hogy választani kellene az erőszak és a gyávaság között. Krisztus halála és feltámadása új erőt ad neki és képessé teszi arra, hogy megtalálja a helyes utat. A Kivonulás könyvében az első versekben faji erőszakról olvasunk. Az egyiptomiak veszélyesnek látják a hébereket nemzeti biztonságuk miatt (Kiv 1,10). Nagyon brutálisan reagálnak: elviselhetetlen terhet rónak rájuk, rabszolgamunkát, szervezett gyilkosságot. Az üdvösség első megtapsztalása, amelyet Isten felajánl népének így olvasható a Második Törvénykönyvben: „Titeket azonban kézen fogott az Úr és kihozott az egyiptomi vaskohóból1' (4,20). Isten összetöri a másik nép erejét, amely erőszakkal fordul népe ellen, melyet Ö szeret és oltalmaz. Ez a tény a kinyilatkoztatás első lapjain egyszersmind megmutatja a mi igazi szabadulásunkat, a felismerés elvét és egy cselekvési szabályt is ad számunkra. Az evangéliumokban, ahol a kinyilatkoztatás beteljesedik, ebben a kérdésben is eligazítást találunk. Máté evangélista írja, hogy a Názáreti Jézusban beteljesedtek az írások: 41
