Teológia - Hittudományi Folyóirat 17. (1983)

1983 / 4. szám - TEOLÓGIAI-LELKIPÁSZTORI KÉRDÉSEK - Kerényi Lajos: Élményszerű istentalálkozások

önmagunkban. Természetes istenismeretre mi csak az önmaqunkon kívüli világból juthatunk el. amint ezt a dogmatika és filozófia tanítja: ,,Az Isten természetes ésszel a teremtett dolgokból biztosan megismerhető „per ea quae facta sunt'1 (Róm 1,20 — Denz. 1785, 1806.). Ez az ismeret azonban nem lehet alapja misztikus élménynek, helyesebben kevés ahhoz, mert a természetes rendben nincs olyan tökéletesség, amely Istent mint „megismert és szeretett tárgyat” tárja elénk (I. q. 84, a. 7.: q. 85, a. 1.: q 87, a. 2.). Pedig a misztikus élményhez erre föltétlenül szükség van. Ezt csakis a „kegyelem adhatja meg”. Ahol pedig kegyelem van, ott megszűnik a természetes rend és átlépünk a természetfölöttibe (I. q. 8. a 3, ad 4.).

AZ ISTENÉLMÉNY MEGHATÁROZÁSA. A kérdés ez: a bennünk lakó Isten, aki kegyelem által a keresztségben valóságos „tárgy”, személyes létező, mi módon tudatosul, hogyan lesz élményszerűen észrevehető. Először talán határozzuk meg a személyes istenélményt: Belső megbizonyosodás arról, hogy Ö van, gondomat viseli, szeret, örök otthont készít, kiment a bűnből és minden veszélyből, nem hagy elveszni. — A személyes istenélmény mély boldogság. Ez a boldogság igazában maga a Jóisten, aki jelen van bennem, és én Ót észreveszem, megtapasztalom. — Az istenélményeknél elsősorban nem' eksztázisokra, elragadtatásra, „hallomásokra, vagy látomásokra" kell gondolnunk. Mi tehát az istenélmény? Belső megbizonyosodás Róla, átélés, élményszerű megértése és értelmezése Isten szavának. Az eseményeknek Istenben való értelmezése. Hűség Jézusért a kötelességteljesítésben. Irgalmas cselekedetek emberekkel, mert bennük Jézust ismerem föl stb.

SZEMÉLYES ISTENÉLMÉNYEK AZ EMBEREK ÉLETÉBEN. A gnózis, az az isteni titkok, a kinyilatkoztatás és főképpen a szent személyek megismerése gyakran élményszerű, személyes istenélményt jelent. — A kis megkeresztelt gyermek ontológiailag birtokolja a Szentháromságot, hiszen megigazult. „Objet”: valóságos létező nála az Úr, de még nem „connu”, nem megismert. — A kereszteltető szülőnek vállalt kötelessége, hogy gyermeke megismerje azt, aki benne már él.

ISTENÉLMÉNY A LELKIISMERETBEN. A személyes Isten velünk és bennünk él. Bennünk való tudatosulásának sok regisztere van. Különös út a lelkiismeret, — A betegszobában nyolc beteg asszony leplezetlen örömmel és hálával fogadott. Valamennyien vallomást tettek Jézus mellett, — református, baptista is volt köztük. Kifejezték bizalmukat és belé vetett reményüket. örültem, hiszen egy krisztushordozónak (minden megkeresztelt az!) az a hivatása: hogy jelen van a társadalomban, hogy bátran és okosan szól Jézusról, hogy tanításait alkalmazza az élet különböző helyzeteire, hogy értelmezi a létet Jézus tanítása szerint, hogy a bűnösöknek, a kétségek között élőknek, a depresszióban szenvedőknek, a boldogság útján megtor- panóknak közvetítse Jézus evangéliumát. Mikor távozni akartam az említett szobából, az egyik asszony magához intett és a következőket mondta: Számomra rendkívül fontos dolgot akarok megbeszélni. Kérem, évek óta félek a mindig jobban vádoló Istentől. A negyvenes években én reverzálist adtam református férjemnek. Eladtam gyerekeimet és a szentáldozásaimat. Nem bírom ki így. Boldogtalan vagyok. Én azt akarom tudni és érezni, hogy engem is szeret az Isten. — Férje pár éve meghalt. így semmi akadálya nem volt a „feloldozásnak". Elmondani nem lehet a könnyeket, a reszkető átélést, a kiengesztelődést fáradt, beteg asszo- nyi szívében. — Ez az asszony feltétlenül istenélményben részesült, személyesen „megtapasztalta" Őt ielkiismeretén keresztül.

ISTENÉLMÉNY BETEGÁGYON. Egy sebész főorvos fogalmazott így: el nem mondható, hogy az emberek súlyos betegségben és haldoklásukban mennyire észreveszik és igénylik Istent. — A lelkipásztor még többet és mélyebbet tud ezekről a titkokról. Minden keresztény Jézust hordozza. A pap tiszténél fogva már puszta létével és megjelenésével is nagyon mély belső erőket hoz felszínre. Szimbólum jellege és erőtere igen nagy hatósugarú. — Feladata éppen ezért az, hogy jelen legyen mindenhol a társadalomban. Elsősorban az élet határmesgyéin, főképpen a „jajok emberei” között Úgy tapasztaltam, igen széles skálája és többrendbéli fokozata van az istenélményeknek. Amikor papi mivoltom ismertté válik, az egyén úgy érzi, döntenie kell Isten mellett, vagy ellen. Dönt is törvényszerűen. Most a pozitív döntésekkel foglalkozunk, hiszen ezek vannak túlsúlyban és ezeket legtöbb esetben személyes istenélménynek kell minősítenünk. — Bemutatkozásom után, vagyis amikor megtudják, hogy „Isten jele" van köztük, vannak, akik perbeszállnak az Istennel. Ők még nem azonosultak: számon- kérik, perlekednek vele... Ez, ahogyan tapasztalom átmenet. Az Úr a maga javára fordítja az esélyeket. Életem talán legnagyobb kegyelmi csodája volt a következő esemény. — Négy súlyos férfibeteg boldogan fogadott. Velem együtt Jézus üzenetét is. Az ötödik, a legsúlyosabb, 50 év körüli férfi durván elutasított. Ki is mondta az okot: ha lenne Isten, már megmutatta volna, hogy van. „Engem hagyjon békén!” — így is történt. Sok héten át bementem a szobába, de őt nem zavartam. Kb. 35—40. megjelenésem után odahívott és ennyit mondott:

268