Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 1. szám - KÖRKÉP - Boda László: Információ, lelkiség, lelkiismeret
ségének legfrissebb bizonyítéka pedig az, hogy Häring 40 oldalnyi terjedelemben iktatja be a „kommunikáció etikáját" Frei in Christus c. enkölcsteológiai munkájának második kötetébe (1980, 155—195). Az európai morálteológusok hamburgi konferenciája részben ennek indítására tárgyalja részletesen a kérdést „Információ és lelkiismeret" címmel (1981. szeptember, 21—25). Az információ fogalma és teológiai képlete A bevezetőben vázolt jelenségek szükségessé teszik az információ fogalmának megvilágítását. Hozzá társul a „tömegkommunikáció", amely közelebb hozza a szó jelentését, amit magyarosabban „ tömegtájékoztatásnak" is mondunk. Ez utóbbival kapcsolatban meg lehet érteni Gyurkovics Tibort, aki az író érzékenységével fejti ki a szóval kapcsolatos ellenszenvét (Rádió és televízió újság, 1981. 42. sz.), mert sem a „tömeg", sem a „kommunikáció” nem vonzó szó. Mégis el kell fogadnunk a szociológia ajánlását. A „kommunikációt" azért, mert szabatosabb, mint a „tájékoztatás”, „hírközlés". A szó mellett a kép és a jel információs közlését is magában foglalja. Ami pedig a „tömeg" szót illeti, sajnos, be kell vallanunk, hogy a szociológusnak van igaza. Mert az információk jelentős részére tömegember módjára reagálunk, merb-nem is tehetünk másként, amikor befogadjuk azokat. S épp az egyik legkomolyabb erkölcsi problémája az információk áradatának az, ha kritikátlan befogadókra talál (vö. IM. 9. p.). A „tömegtájékoztatás" legjellemzőbb eszközei (medium) a sajtó, rádió, film, televízió és a reklám. A szóhasználat tehát nem arra utal, hogy valaki súg valamit a másiknak. Ez is információ-közlés. Ez is „kommunikáció”, de nem olyan, ami embertömegek tudomására jut tekintélyt hordozó értékek nevében (pl. tudományos, művészeti közlések). Igazában valamely közösség részéről közösség felé irányuló „tájékoztatásról”, „közlésről" van itt szó, amely nem egyedi, hanem társadalmi jelenség. Hatásossága általában függ az információk kombinálásától. A film például szöveg, kép, hang, szín információs hatásait egyaránt felhasználja. A zene mellett különösen a szöveg és a kép kombinációja az, amely ma jellemző feltétele az információk hatásosságának (vö. képregény; képes Biblia). A kommunikáció fogalmának már a vázlatos ismerete is fölébreszti az érdeklődést a hivő emberben e fogalom teológiai vonatkozása iránt. Ennek lényege az, hogy — bár csak hasonlósági alapon — Isten a teremtés Első Kommunikátora. A csillagok és főként a Nap bizonyos tekintetben jel-információnak is felfoghatók (vö. Berzsenyi; „Léted világít, mint az égő Nap"). Fontosabb ennél maga a kinyilatkoztatás, Rahnerrel fogalmazva „Isten önközlése" (Selbstmitteilung), amely egyúttal a szó-információ teológiai alapfogalma. Az ember üdvösségére vonatkozó közlés „médiumai" azonban nem élettelen eszközök, hanem élő személyek, a próféták. Az isteni önközlés kommunikációjának csúcspontja azonban Jézus Krisztus, amint erre a pápai útmutatás a „Communio et Progressio” is utal. A megtestesülés jelentősége az információk teológiája szempontjából az, hogy Krisztus nem csupán a „megtestesült Ige" (Jn 1,14), hanem egyúttal az Atya leghitelesebb ..Kéomósa” is (Kol 1,15). aki — mint Gál Ferenc mondja — „egész emberségével Istent tükrözi” (Jézus Krisztus a Megváltó. 1972. 207). Egyesíti tehát a szó-információt a keni információval. S mindezt személyes formában. Ezt fejezi ki emberi szavakkal az „Eavszülott Fiú” fogalma. Ennyire személves jellegű tehát az Istentől kapott és az ember üdvösségére vonatkozó kommunikáció. Erre utal a gyilkos szőlőmunkásokról szóló példabeszéd (Mt 21. f.). Egy aazdaember (Isten) először szolgáit, majd fiát küldi azokhoz, akik szőllejét bérlik és megmunkálják. Tragédiájuk, hogy gazdájuk fiát meaölve remélik az örökség elnyerését, holott a fiú hozza nekik az örökséget. A példabeszéd értelme szerint is egyedüláhó ez a gonosztett. Mert a történelemből számos esetet ismerünk, amikor az ellenség követét, vagy a rossz hírt hozó követet megverték, ill. megölték. De ki volna olvan eivetemült, hogy a „jóhír”, az „örömhír” (Euangelion) közlőjét megölje? A gyilkos szőlőmunkósok ebbe a bűnbe esnek, ami az üdvösség személyesen felkíná't információjának radikális visszautasítását jelenti. A tömegtájékoztatás ismert eszközeivel szemben tehát Krisztus az isteni információ élő, személyes Közvetítője, aki nem a „tömeg” passzív befogadására épít, hanem személyes választ, igent vagy nemet kíván azoktól, akikhez küldetése szól. Ebben áll az isteni 'kommunikáció gyökeresen perszonális jellege. Az információk hatásai és a lelkiismeret Alaptételként lehet megfogalmazni, hogy a tömegkommunikációs eszközök igen komoly értéket jelentenek az emberiség életében, a jövő alakulásában. M. Me Luhan a The Gutenberg Galaxy c. művében úgy tekinti az információk korunkbeli elektronikus technikáját, hogy az „új világot" formál. így értjük meg a teilhardi „egységesülő világ” vízióját is. K. Hasel26
