Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 2. szám - KÖRKÉP - Jámbor Mike: Franciaország vallásos életéről
désekben, amelyekben egészen különböző gondolkodásmódok érvényesülnek. Mit jelent például olyan embernek nyilatkozata, hogy katolikusnak vallja magát, amikor egyúttal kijelenti, hogy nem hisz Isten létében? (A feleletek 9%-ánál fordult elő.) Milyen istenfogalma van annak a 48%-nak, aki szintén katolikusnak mondja magát, de nem hisz Krisztus isteni mivoltában? A közvéleménykutatások korlátainak ellenére a franciák komoly kiadványokban is felhasználják eredményeit. Az 1980-as pápai látogatás alkalmából a francia püspöki kar tájékoztató füzetet adott ki az ország vallási helyzetéről (Radioscopie de I’ Ég Use en France). Ebből valók a következő adatok. - A különböző felmérések azt mutatják, hogy a franciák kb. 80%-ban mondják magukat katolikusoknak. A gyermekek helyzetére a hitoktatáson való részvétel jellemző adat: 1979-ben a 8—16 éves gyermekkel rendelkezők 74%-a állította, hogy gyermekük részesül vagy részesült hitoktatásban. Ez az arányszám persze csak országos átlag, egyes vidékek nagy különbséget mutatnak. (Párizsban és környékén ez a szám 35%.) Láttuk, hogy az 1971-es felmérések szerint 21% jár rendszeresen szentmisére. Ez csökkent az 1980-as füzet szerint, az újabb felmérések 15—20% közti eredményt mutatnak, de ehhez hozzáteszik, hogy 25% „időnként" elmegy misére. - Ugyanebből a tájékoztató füzetből vesszük a „missziós helyzetre" jellemző adatokat. Egy 1977-es felmérés elsősorban a vallásgyakorlatra vonatkozóan tett fel kérdést, négyféle válaszra adva lehetőséget: rendszeres vagy alkalmi vallásgyakorló; vallás nélküli; nem katolikus; nem gyakorolja vallását. A társadalmi rétegek szerinti megoszlás következő adatait közöljük, ezek arányszámok, amelyekhez a nem katolikusok átlag 5%-át kell hozzáadni. Gyakorlók Mezőgazdák és mezőgazdasági munkások 51 Vallásnélk. 7 Nem gyak. 37 Vezető állásúak, szabadfoglalkozású értelmiségiek 28 28 39 Alkalmazottak 22 17 56 Kereskedők, kisiparosok 22 12 61 Munkások 18 15 62 Nyugdíjasok, nem dolgozók 36 13 46 18—34 évesek 21 21 53 65 évesek, s ennél idősebbek 39 12 44 Ha nem is így számszerűsítve, a francia egyház már régebben felismerte nagy néprétegek eltávolodását, és kb. 50 év óta különböző utakon keresi a helyzet orvoslását.2 Sajátos megoldás a „franciaországi misszió" (Mission de France) létrehozása 1941-ben. Suhard bíboros, párizsi érsek kezdeményezésére Lisieux-ben szeminárium nyílt olyanok képzésére, akik elkereszténytelenedett vidékeken vállalnak majd lelkipásztori munkát kisebb közösségeket alakítva. 1954 óta egyházmegyei kereteken kívül álló szervezet („prae- latura nullius"), központja a Párizs melletti Pontigny. 1979. jan. 1-én 298 pap tartozott szervezetébe, akiknek nagyobb része (219) munkavállalóként is dolgozott különböző munkaterületeken. Ugyancsak 1941-re tehetjük a munkáspapi mozgalom megindulását. Jacques Loew dominikánus ekkor lesz dokkmunkás Marseille-ben, ekkor történnek intézkedések, hogy a Németországba kivitt francia munkások közt lelkipásztorok is legyenek, akik papi mivoltukat elrejtve, teljesen vállalják a többiek sorsát. A munkáspapok száma 1945-től kezdve emelkedett, jelenleg kb. 900-an vannak, akik teljesen beilleszkedve társaik életkörülményeibe, segíteni akarják őket a hit szerinti életre. — Nehéz mérleget készíteni ezekről a törekvésekről, már csak azért is, mert 1953—1965 közt a Szentszék részéről különböző intézkedések történtek abból kiindulva, hogy a papi életet aligha lehet összeegyeztetni teljes munkaidő vállalásával és a különböző munkásszervezetekben vállalt tagsággal. Ezt a kérdést 1965-ben a francia püspöki karnak sikerült elvileg rendeznie, de a különböző személyi problémák megoldása nem látszik kielégítőnek. (Bizonyára senkit sem bántunk meg azzal a gondolattal, hogy hiányolni lehet ezekben a missziós törekvésekben egy De Paul Szent Vince méretű egyéniséget, aki maradandóan sokat tudott elérni a XVII. században.) Megemlítjük még a Jézus Kis Testvéreinek 1933-ban alapított kongregációját, amely 3—4 tagból álló „testvériségekben" telepedik le vallásilag elhagyott, szegény lakónegyedekben. Munkavállalással szerzett keresetből tartja fenn magát, de megfelelő napirendi keretet biztosít a rendszeres lelki életre is. Céljuk az, hogy életmódjukkal érzékeltessék Isten szeretetét. (1980-ban 89 testvériségük volt 276 taggal, akik közül 77 felszentelt pap.) 91
