Teológia - Hittudományi Folyóirat 16. (1982)
1982 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tomka Miklós: Szociológia,vallásszociológia, katolicizmus
Ilyen mérvű szemléletváltozásra persze nem mindenki képes ugyanolyan ütemben. A szociológia kifejezés és szaktudomány kezelése jelzi, hogy a fejlődés tele van buktatókkal: másutt is, nálunk is. Chenu számol be arról, hogy miután a zsinati atyák nagyon tudatosan és egyetértve eltávolították a „keresztény társadalomtan" kifejezést „Az egyház a mai világban" konstitúcióbóí, a dokumentum formai szerkesztői azt visszacsempészték.20 Mélyen megbúvó előítéleteket jelez, hogy a zsinat utáni pápai beszédek egyikében-másikában a szociológia korunk tévelygései vagy veszélyei között szerepel.21 A hazai gyakorlatban a szemléleti eltérések „fordítási hibák" mögé bújnak. A zsinati dokumentumok együttes kiadásában „Az egyház a mai világban" című dokumentum „Az egyház és a mai világ viszonyáról" címmel szerepel.22 Ez azt a kettősséget vagy elkülönülést sugallja, amit a dokumentum készítői mindenáron el akartak kerülni.23 A zsinat történetében ez az egyedüli eset, hogy a zsinati atyák külön szavaztak amellett, hogy a lelki pásztori rendelkezés alcímei — és persze a fordításban igy átalakított cím - a dokumentum elválaszthatatlan részeit alkotják.24 Talán azért is a fordítók a felelősek, hogy míg az eredeti dokumentumok ötször írnak a szociológiáról és annak fontosságáról,25 az előbbi kötet magyar olvasói csak háromszor olvashatnak róla. A fordítók két esetben „társadalomtudományra" magyarítottak,26 ami a profán használatban sokkal általánosabb, a katolikus tradícióban más teológiai álláspontoknak megfelelő fogalom. A hiba oka pontosan nem deríthető ki. Következménye viszont a zsinati szemléletváltozás elfedése, a korábbi felfogás „átmentése". Égető kérdések tudománya A szociológia alaptétele, hogy a társadalom — ami itt pontatlanul az emberi együttélés minden történeti és jelenkori formáját jelöli — átfogó, rendszerszerű és önálló lényeggel rendelkező jelenség. Az ember a társadalomban válik egyénné és megfordítva, mint csepp- ben a tenger, az egyénben benne van a társadalom. A rendszerszerűség röviden azt jelenti, hogy „minden függ mindentől". Azt is jelenti, hogy az embert meghatározza környezete, amely útnak indította, és amelyben él. A rendszerszerűség állandó, ismétlődő, törvényszerű összefüggéseket feltételez, összefüggéseket, amelyek kimutathatóak, bizonyíthatóak, vizsgálhatóak. A szociológiai érdeklődés nem más, mint az az egészséges emberi törekvés, hogy megismerje életterének szabályait és korlátáit és kikísérletezze, hogy azokat miképpen fordíthatja a legelőnyösebben önmaga hasznára. Kultúránk tárgyai társadalmi termékek. Viselkedésünk közösségi tanulásban-elsajátítás- ban csiszolódott. Gondolkodásmódunk és nyelvünk előző generációk szellemi erőfeszítéseinek eredményeire épül. Egyszóval létünkön — nagyon kevés, csak-biológiai megnyilvánulástól eltekintve - mindenütt ott van a társadalmiság lenyomata. Személyes világmindenségünk (megtoldva mindenki más életterével) egyúttal a szociológia birodalma. A munka világában érvényesülő törvényszerűségekkel a munkaszociológia foglalkozik, a szabad idő tevékenységeivel a szabad idő, a kultúra, a művészetek, a tömegkommunikáció stb. szociológiája .. . Politikai szociológia és politikai közvéleménykutatás nélkül sok modern állam „működése” elképzelhetetlen lenne... A bibliai tudományok és a nyelvszociológia együtt tettek óriási lépést, amikor egymásra találva a szó- és szókapcsolat-gyakoriságok és nyelvi szó- és szövegkörnyezet számítógépes vizsgálatával elkezdték kimutatni, hogy valamely kifejezésnek vagy szövegrésznek 2000 évvel ezelőtt mi volt a sajátos jelentése ... Várostervezés nincs település- és városszociológia nélkül... A szexszociológiának alapvető mondanivalója van az emberi kapcsolatok, a deviáns (= a „normálistól" eltérő) viselkedés, és sok egyéb kérdés megértéséhez... A felsorolás vég nélkül folytatható. A szociológia a társadalmi környezet és az ember által létrehozott világ minden területével foglalkozhatna. Elsősorban mégis égető kérdésekkel foglalkozik. A kevésbé kínzó problémák legfeljebb a tudományos kíváncsiságot csiklandozzák. A legtöbb ember — s közöttük a legtöbb szociológus — megelégszik azzal, hogy ezeket a „kevésbé fontos" dolgokat mindennapi ismeretei alapján minősítse, értelmezze. A szakszociológiához általában akkor fordulnak, ha egy fontos kérdésre a megszokott rutin és a „józan paraszti ész" nem ad megoldást. Ilyen probléma pedig egyre több akad. A szociológia feladatainak első csoportja a világ és a világ változásai megértésének igényéből ered. Milyen következményekkel jár, hogy Magyarországon 1949—1980 között a városi lakosság aránya mintegy 27 százalékkal emelkedett? Milyen társadalompolitikai és egyéni feladatok következnek a nagycsaládok megszűntéből? Milyen hatása van annak - egyénre, családra, társadalomra -, hogy 1980-ban 7,5-ször annyi nőnek volt középiskolai és 10,9-szer annyi nőnek volt főiskolai vagy egyetemi végzettsége, mint 1949-ben? El- jutnak-e az új teológiai gondolatok a papokhoz és hívekhez? Mit szólnak hozzá? Hogyan „működik" egy plébánia? — Mindezekben az esetekben a szociológia helyzetfelmérést, leíró munkát végez. 69
